Az MKP részéről Horony Ákos jogi szakértő ismertette a szlovákiai magyar közösség előtt álló kihívásokat, illetve terjesztette be az MKP, az RMDSZ és az MPP közös határozati javaslatát.
A görögországi Komotini/Gümülcine városában került sor május 14-16. közt az Európai Nemzetiségek Föderális Uniója (FUEN) soron következő, 60. éves kongresszusára.
Az európai nemzeti-etnikai kisebbségek legnagyobb és legbefolyásosabb szervezetének a Magyar Közösség Pártja (MKP) hosszú ideje aktív tagja. A szervezet taggyűlésén az MKP kezdeményezésére az erdélyi RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) és az MKP közös határozati javaslatot terjesztett elő a felvidéki és az erdélyi magyarok önkormányzási törekvéseinek támogatására, amelyhez csatlakozott az erdélyi MPP (Magyar Polgári Párt) is.
A kongresszus résztvevői sűrű program során megvitatták az európai nemzeti és etnikai kisebbségek számos aktuális kérdését, köztük a kisebbségek hatékony politikai képviseletének problémáját. A kongresszus külön vitapontok keretében foglalkozott az ukrajnai kisebbségek helyzetével, illetve a kongresszus házigazdájának számító nyugat-trákiai török kisebbség helyzetével.
A közös határozati javaslat hivatkozva a magyar közösségekre jellemző gyorsuló asszimilációra, az Európa Tanács vonatkozó ajánlásaira, illetve a javaslatot beterjesztő pártok demokratikus elköteleződésére, stabilizáló tényezőként való szereplésükre sürgeti a szlovák és a román kormánynál a magyar közösségek igényeinek igazságos kezelését.
A közös javaslat a két kormányt többek között arra hívja fel, hogy azok kezdeményezzenek és folytassanak párbeszédet a nemzeti kisebbségek képviselőivel a saját ügyeik önálló igazgatásáról, fontolják meg és kövessék az Európában működő kulturális és területi autonómiák legjobb gyakorlatait, illetve tartózkodjanak minden olyan próbálkozástól, amellyel a nemzeti kisebbségek önkormányzását az állam területi egységének veszélyeztetéseként jelenítik meg. A közös javaslatot a kongresszus elfogadta.
Az elfogadott határozat szövege az alábbiakban olvasható:
Magyar Közösség Pártja (MKP), Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) Közgyűlése a görögországi Komotini/Gümülcine-ben a 2015. május 14-16-án tartott ülésén a következő határozatot fogadta el:
Tekintettel arra, hogy Romániában és Szlovákiában
• a magyarok évtizedek óta békés és demokratikus eszközökkel, az alkotmányos rendet tiszteletben tartva küzdenek közösségeik fennmaradásáért;
• az állam nem biztosít elegendő jogi és intézményes garanciát a nemzeti kisebbségi közösségek védelmére, valamint a közigazgatásban és az oktatásban a kisebbségi nyelvek használata részleges;
• az államnak a többségében magyarok által lakott régiókhoz való – gazdasági és pénzügyi vonatkozásokban – tudatosan negatív viszonyulása nemzetiségtől függetlenül ezen régiók teljes lakosságát sújtja;
• Románia és Magyarország, illetve Szlovákia és Magyarország szövetségesi és jószomszédi kapcsolatai számos államközi és kormányközi szerződésen alapulnak, az említett országok együttműködnek a nemzetközi szervezetekben, beleértve a katonai és védelmi jellegű együttműködést;
• „a saját ügyeinkről saját magunknak kell döntenünk” – a magyar közösséghez tartozók döntő többsége mindkét országban az állam keretein belül, de önállóan kívánják igazgatni a közösség életének egyes politikai képviseleti, gazdasági, szociális, oktatási és kulturális vonatkozásait;
• a legutóbbi népszámlálás a magyar közösség tekintetében mindkét országban súlyos veszteségeket mutatott.
Tudatosítva, hogy Romániában
• a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az 1989-es Romániai Forradalom óta mindmáig stabilitási politikai tényezőnek számít. Az RMDSZ a két és fél évtizede elkezdett munka folytatása melletti szilárd elkötelezettsége jegyében a magyar közösség autonómiájára vonatkozó jogszabályt készített elő. A törvényjavaslatok az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozaton, a Románia által az elmúlt huszonöt évben aláírt nemzetközi egyezményeken, valamint a Romániában mindmáig hatályban lévő 1945-ös Kisebbségi Statútum rendelkezésein alapulnak;
• a Románia Kormánya által 2005-ben jóváhagyott, de a Romániai Parlamentben mindmáig el nem fogadott kisebbségi törvény lehetővé teszi kulturális autonómia-modell létrehozását Románia valamennyi nemzeti kisebbsége számára. A javaslat az oktatás, a kultúra és a média területén autonómiát biztosít, olyan intézmények igazgatásával, amelyeknek tagjait az egyes nemzeti közösségek soraikból választanak. A javaslat országos jogi keretrendszert biztosítana a településeken többségben lévő és a szórványban élő magyarok számára is;
• az RMDSZ 2014-ben közvitát indított a Székelyföld autonóm régió sajátos jogállásáról. A statútum tartalmazza az autonóm régió eljárási és végleges intézményi szerkezetének kérdéseit, beleértve az egyes intézmények hatásköreinek leírását. A romániai magyar közösség regionális autonómia-statútuma az olaszországi Dél-Tirol modelljén alapul.
Tudatosítva, hogy a Magyar Közösség Pártja (Szlovákia) célul tűzte ki egy olyan kisebbségvédelmi jogi, pénzügyi és intézményi rendszer megvalósítását, amely alapvetően eltér a jelenlegitől, és biztosítja a szlovákiai magyar közösség megmaradását, illetve Dél-Szlovákia gazdasági gyarapodását. A Magyar Közösség Pártja 2014. december 1-jén közzétette stratégiai programját, amelynek célja:
• a kultúra, oktatás, nyelvhasználat és média területén jogkörökkel rendelkező személyi elvű kisebbségi önkormányzati rendszer létrehozása és működtetése a szórvány- és peremvidéki magyarság számára, illetve
• a gazdaság, a régiófejlesztés, a szociális szolgáltatások, a kultúra, az oktatás, a média és a nyelvhasználat terén széleskörű jogkörökkel felruházott, különleges jogállású regionális önkormányzat létrehozása és működtetése a többségében magyarok által lakott területeken.
Nyomatékosítva és elismerve, hogy
• a nemzeti kisebbségek fontos értékekkel, jelentős kulturális hagyatékkal gazdagító színként járulnak hozzá az országok egészéhez. Emellett, a kisebbségi jogok garantálása nem jelenti a többség jogainak csorbulását;
• számos európai államban az ilyen (a romániai és a szlovákiai magyar közösségekhez hasonló létszámú, számarányú, regionális szerkezetű) kisebbségekkel kapcsolatos problémák az állam és a kisebbségi közösségek viszonyának új alapokra helyezésével megoldást nyertek;
• az autonóm régiók pozitív tapasztalatai ösztönző erővel hatnak az országokon belüli politikai feszültségek elkerülésében, és hozzájárulnak a regionális stabilitáshoz;
• a (kulturális és területi) autonómia a jogállamiságot tisztelő államok által alkalmazott formájában sajátos „államigazgatási szintű rendezésnek” tekinthető, amely egyrészt a kisebbségek számára lehetővé teszi a jogaik gyakorlását és identitásuk megőrzését, másrészt tiszteletben tartja az állam egységét és területi oszthatatlanságát;
• a széleskörű közösségi jogok biztosítása nem tekinthető ellentétesnek az egységes állam koncepciójával, ezért az állam oszthatatlansága összeegyeztethető az autonómiával és a regionalizmussal.
Összhangban számos tekintélyes nemzetközi fórum ajánlásaival
Felkérjük Szlovákia és Románia kormányait, hogy
• biztosítsák a szubszidiaritás, a regionalizmus, az önkormányzatiság elvének alkalmazását, figyelembe véve a nyelvi, etnikai alapú diszkriminációmentesség elvét,
• megértéssel reagáljanak, ha a nemzeti kisebbségi csoportok nagyobb szabadságot igényelnek saját ügyeik önálló intézésében,
• kezdeményezzenek és folytassanak párbeszédet a nemzeti kisebbségek képviselőivel saját ügyeik saját felelősségi körükben való igazgatására vonatkozó jogos igényeiről,
• az ország közigazgatási és/vagy területi struktúrájának meghatározása/reformja, vagy bizonyos állami intézmények kialakítása/reformja során vegyék figyelembe a történelmi régiók kulturális, nyelvi, vallási és hagyományokban jelentkező hozzáadott értékét,
• fontolják meg és kövessék az Európában működő kulturális és területi autonómiák legjobb gyakorlatait (mint például a finnországi svéd ajkú közösségét, az olaszországi Dél-Tirol és a német-dán határvidék példáját és további kedvező megoldásokat),
• tartózkodjanak minden olyan próbálkozástól, amellyel a nemzeti kisebbségek kulturális és területi autonómiáját az állam területi integritásának veszélyeztetéseként jelenítenék meg a többségi lakosság számára – olvasható az MKP sajtóosztályának közleményében.
Felvidék.ma
