Fotó: DÉ/HE/Felvidék.ma

A Krajczáros Alapítvány önkéntesei immár nyolc éve szerveznek nemzetközi gyertyagyújtási akciót november 11-én, melyet a gyertyaláng és a pipacs, valamint a 11-11-11-11 számsor jelképez.

„A számsor azt hivatott jelképezni, hogy1918. 11. hónapjának 11. napján 11 óra 11 perckor lépett életbe a fegyvernyugvásról szóló megállapodás, mellyel befejeződtek a harci cselekmények a fronton, s katonai értelemben kezdetét vette a négy éve milliók által várt béke időszaka” – magyarázta a Felvidék.ma-nak Németh István, a Krajczáros Alapítvány kuratóriumának az elnöke.

Nagymegyeren a Hősök terén, az Erzsébet parkban, a FEFOSZ képviseletében Vozárik Julianna és Hencz Annamária gyújtott gyertyát (Fotó: Bölcskei/Felvidék.ma)

Elmondta, hogy a csatlakozókról végleges információt a megemlékezést követő héten tudnak mondani, addig várják a fotókkal együtt a résztvevők beszámolóit a krajczaros@t-online.hu e-mail címen. Mint megtudtuk, a Felvidékről előzetesen 15-20 szervezet jelzett vissza. Jobbára a Szövetség a Közös Célokért társulás tagszervezetei, de voltak általunk közvetlenül megszólított régebbi partnereink is, így például Homonna, Királyhelmec, Alsókubin, Kolon, Marcelháza. Eddig minden évben készült összegzés, amit nyilvánosságra hozunk” – mondta el Németh István.

Az akció felett védnökséget vállalt nagyon sok hazai és határon túli köztiszteletben álló közéleti személyiség, akiknek az életútja, munkássága sokunk számára példa. A Felvidékről több között Anna Šimkuličová homonnai festőművész, Csémi Szilárd, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség elnöke és Martin Drobňák, a KVH Beskydy elnöke is a támogatók között van.

Az emlékezés gyertyái (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A Hazáért – gyertyagyújtás Rimaszombatban

A Háborús Emlékhelyeket Gondozók Társasága és 16 tagszervezete a Krajczáros Alapítvány koordinálásával megszervezett nemzetközi gyertyagyújtási akcióhoz Rimaszombatban is csatlakoztak.Tiszteletüket fejezték ki a hazájukért halt magyar és más nemzetek katonái iránt pontban 11 óra 11 perckor a Fő téren, az első világháborús emlékműnél, ahol a 4-es számú Hatvani István Cserkészcsapat tagjai áltak díszőrséget.

A Szövetség a Közös Célokért társulás rimaszombati területi irodája által szervezett akción Kerényi Éva történész mondott beszédet. Elmondta, hogy a november 11-i emléknap a világ több pontján más-más néven honosult meg. Amerikában veteránok napja, Franciaországban fegyverszünet napja, Lengyelországban függetlenség napja néven ismert. Nyugat-Európában nagyon nagy hagyománya van e napnak, s hatalmas első világháborús emlékműveket építettek, míg Közép-Európában most kezd az emberek tudatában elterjedni az első világháború jelentősége.

„Ez az emlékmű, ahol most állunk, 1942. november 10-én, a visszacsatolás negyedik évfordulóján került ünnepélyes átadásra Rimaszombatban, az akkori Horthy Miklós téren, ma Fő téren. Az alkotója Mátrai –Makovits Jenő rimaszombati képzőművész. Több tervezet is született, melyek a Gömör-Kishonti Múzeum művészettörténeti gyűjteményének részét képezik. Végül a díszes tervek közül ezt az egyszerűt választották, s azóta ilyen csonka formában áll“ – mondta Kerényi Éva, bízva abban, hogy az emlékmű felújításra kerül.

A rimaszombati emlékmű (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Mint megtudtuk, a római katolikus templom előtt felállított, díszpompával átadott emlékművön eredetileg a kormányzó tragikus légiszerencsétlenségben elhunyt fia, vitéz nagybányai Horthy István neve is szerepelt a tiszteletadás kifejezéseként (s egy 1942-ben hozott rendelkezés értelmében kötelező jelleggel). A nevet 1945 után távolították el az emlékműről. Ugyancsak eltűnt a „HAZÁÉRT” felirat, mely szintúgy a csehszlovák impériumváltás számlájára írható. Mint ahogy a kétoldalt, kardokat ábrázoló oszlopokon díszelgő örökmécseseknek is nyoma veszett.

Felhívta a figyelmet még két első világháborús emlékműre, a tamásfalvai, a másik pedig az egykori elesett tanárok és diákok emlékére készült, s az Egyesült Protestáns Főgimnáziumban volt elhelyezve. Az idő során összetört, de Nagyferenc Katalin képzőművész újraalkotta, s hamarosan felavatásra kerül a BGA támogatásának köszönhetően. (HE)

Pozsonypüspöki is bekapcsolódott a nemzetközi gyertyagyújtási akcióba

Pozsonypüspökin a XXXI. Városi Kulturális Napok keretében a Szentháromság téren, a Hősök szobránál gyújtották meg az emlékezők a gyertyákat a Csemadok pozsonypüspöki alapszervezete szervezésében, a megemlékezés társszervezői a Temetkezési Vállalatok Szlovákiai Szövetsége, Pozsonypüspöki Önkormányzata és a helyi magyar tanítású alapiskola és óvoda voltak.

A gyertyagyújtó megemlékezésen Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének képviseletében Vida Csaba alezredes, és Ladislav Stríž, a Temetkezési Vállalatok Szlovákiai Szövetségének elnöke is részt vett, de jelen volt a háborúkban elhunyt katonák több ma élő hozzátartozója is.

A gyertyagyújtás résztvevőit Maurský Mónika, a Pozsonypüspöki Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatónője és a temetkezési vállalat elnöke, Ladislav Stríž köszöntötte, majd az iskola két diákjának előadásában egy magyar és egy szlovák verset hallhattak a megemlékezés résztvevői. Ezt követően került sor a gyertyagyújtásra, és a megemlékezés résztvevői elhelyezték mécseseiket a Hősök szobrának talapzatán.

A pozsonypüspöki emlékmű (Fotó: Dunajszky Éva/Felvidék.ma)

A kezdeményezéshez egyébként bárki csatlakozhatott, csak annyi volt a teendő, hogy a megadott időpontban, azaz november 11-én 11 óra 11 perckor a lakóhelye szerinti emlékműnél, katonai temetőben vagy templomkertben, illetve akár a lakása vagy az üzemeltetett létesítményük, iskolájuk ablakában, bejáratánál legalább egy szál mécses vagy gyertya meggyújtásával fejezze ki tiszteletét a hazájukért hősi halált halt magyar és más nemzetek katonái iránt. (DÉ)

***

1919-ben a Brit Nemzetközösség országaiban ezt a napot hivatalos ünneppé nyilvánították. Az emlékezés napján ma már nemcsak az első világháború halottai előtt róják le kegyeletüket a korona polgárai, hanem a külföldi frontokon valaha harcolt minden veterán, békefenntartó és valamennyi hős előtt tisztelegnek. Az emlékezés jeleként ilyenkor pipacsot viselnek a ruhájukon, ez a hagyomány egészen a 19. század elejéig nyúlik vissza. A napoleoni háborúkat lezáró waterlooi csata után feljegyezték, hogy napokkal az ütközet után vérvörös pipacstenger borította a véráztatta harcmezőt. Ez a kép ihlette meg az első világháborúban tüdőgyulladásban elhunyt katonaorvost, John McCrae alezredest (1872–1915).

Hazánkban mindenszentek, illetve halottak napján és a május utolsó vasárnapján esedékes magyar hősök emléknapján váltak bevett szokássá a csatatéren elesett katonáinkra való emlékezetet fenntartó kegyeleti rendezvények.

A közhasznú szervezet minősítésű Krajczáros Alapítvány fő tevékenységévé mára a háborús emlékhelyek gondozása, katonatemetők rekonstrukciója lett. Tevékenységük főként a Doberdó térségében, Visintiniben és a hajdani orosz front déli részén, Kelet-Szlovákiában ismert. Hitvallásuk szerint – hazai és határon túli partnereikkel együtt – a két nagy világégéstől eltelt 100, illetve közel 75 év távlatában elérkezett a közös emlékezés ideje. Úgy gondolják, szükség volna egy olyan emléknapra, amikor Európa, illetve a világ népei együtt tudnak és akarnak emlékezni azon sok nemzet katonájára, akik a harcokban résztvevőként, a hazájukért vívott küzdelem tudatában estek el. Stratégiai célként tűzték ki, hogy az ENSZ vagy az EU hivatalos szervei nyilvánítsák november 11-ét a harctéren elesett katonák emléknapjává.

Álláspontjuk szerint nem kívánnak konkurálni egyik nemzet hősi emléknapjával sem, sem pedig a katolikus egyház által preferált november elsejével és másodikával. Úgy vélik, a természetes módon elhunyt embertársaink mellett az életüket áldozókat is megilleti egy önálló emléknap. Ezért hirdetik, hogy legyen november 11-e a közös emlékezet időpontja.

Csallóközi megemlékezések

Szencen, a Csemadok helyi alapszervezetének képviseletében Németh Gabriella és családja vett részt ma 11 óra 11 perckor a Nemzetközi gyertyagyújtási akcióban, a Szenci Hősök szobránál. Tiszteletüket fejezték ki az elhunyt katonák áldozatáért és emlékeztek arra, hogy 99 évvel ezelőtt ekkor lett vége az I. világháborúnak.

Főhajtás a Szenci hősök emlékművénél

Nagymagyaron emlékeztek és emlékeztettek az első világháborúban elesett katonákra. Ezért november 11-én 11 óra 11 perckor gyertyát gyújtottak a országzászlónál elhelyezett, a Világháborúkban elesett katonák emléktáblája előtt, a községükből bevonult és hősi halált halt honvédek emlékére.

Pőcz Ibolya, a Nagymagyari Kulturális Közösség elnöke a rövid megemlékezésen kiemelte, hogy az első világháború befejeződése nekünk, magyaroknak nem hozott felhőtlen örömet, mint tudjuk a Párizs melletti Trianonban feldarabolták az országot. De erről nem a harcoló magyar honvédek tehettek. Ők megérdemlik, hogy emlékezzünk rájuk. Emlékezzünk azokra nagymagyari katonákra, akik a fronton estek el, esetleg valahol hadifogolyként érte őket a vég és sohasem térhettek vissza családjukhoz, vagy pedig sebesülten, betegen hazatérve itthon lelték halálukat.

Gyertyagyújtás Nagymagyaron

A községből 230-240 férfinak kellett bevonulnia katonának. Emlékük és emlékezetük ma is él. Közülük hősi halált haltak harmincnyolcan. A háborúban szerzett sebesülésben, de itthon haltak meg ketten. Összesen negyven ereje teljében levő férfi.

Illésházán, a Csemadok alapszervezet tagjai a helyi temetőben felállított I. és II. világháborúban elesett katonák emlékművénél gyújtották meg 11 óra 11 perckor az emlékezés gyertyáit. Az emlékmű márványában megörökített honvédek leszármazottai 99 év múltán is a faluban élnek. Családjaik és a közösség rendszeresen virágok és gyertyák elhelyezésével fejezik ki tiszteletüket, de a mai nap morális kötelességüknek tettek eleget azzal, hogy fejet hajtottak áldozataik előtt.

Az illésházi emlékmű

Kispakán, az I. világháborús hősök emlékművéhez a Grace – Nagypakai Egészségkárosultak Szervezete hívta meg a községek lakóit a gyertyagyújtásra és a közös emlékezésre. Nagy öröm volt a résztvevők számára, hogy négy generáció rótta le tiszteletét 11 óra 11 perckor. Életben tartva és tovább adva azt az emléket, amelyet a magyar katonák hoztak 1914 és 1918 között. (HA)

A kispakai emlékműnél is gyújtottak gyertyát

Muzsla község is társult a kezdeményezéshez, az I. és II. Világháború áldozatainak emlékművénél, a Csodaszarvas emlékműnél gyújtottak a háborúkban elesett muzslaiak árvái, leszármazottai egy-egy gyertyát vagy mécsest a háborúban elesett hozzátartozóik emlékére. Méltó megemlékezés volt a háború hőseiről.

Gyertyagyújtás a muzslai emlékműnél (Fotó: Farkas Iván, facebook)
Rozsnyói járásbeli körkép

A Szövetség a Közös Célokért Társulás rozsnyói területi irodájának kezdeményezésére idén a járásból tíz községben csatlakoztak a Krajcáros Alapítvány által meghirdetett nemzetközi gyertyagyújtási akcióhoz. A nagy háborúban elesett hősök emlékére gyertyát gyújtottak Tornagörgőn, Várhosszúréten, Jólészen, Berzétén, Kuntapolcán, Gömörhorkán, Gömörhosszúszón, Lekenyén, Beretkén és Gömörpanyiton, ahol a harang is megszólalt. A jelképes 11-es szám a Nagyrőcei járás községével, Alsófaluval teljesedett ki. Ezt mutatja alábbi képösszeállításunk. (BB)