Idén a Rákóczi családdal kapcsolatosan több kerek évfordulóra emlékezhetünk, melyek felvidéki vonatkozásúak.
Négyszáz éve, 1616. április 18-án kötött házasságot I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna Sárospatakon. Az asszony hozományaként került Borsi a Rákócziak birtokába. 350 éve, 1666. március 1-jén I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona a zborói kastélyban kötött házasságot. 340 éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc és 1676. július 8-án Zborón halt meg I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem. 320 éve, 1686 márciusában kezdődött Munkács várának 1688 januárjáig tartó ostroma, majd ostromzára. 310 éve, 1706. szeptember 29-én vette kezdetét Kassa sikertelen császári ostroma, mely október 14-én ért véget. 110 éve, 1906. október 29-én került sor II. Rákóczi Ferenc újratemetésére Kassán.
Erről számolt be Oláh Tamás, sátoraljaújhelyi főlevéltáros egyik előadásában, melyet a Rákóczi Európai Kulturális Útvonal szervezői számára tartott Sárospatakon, majd Bodrogköz hadi krónikáját foglalta össze 1670-85-ig.
A továbbiakban többször említjük Felső-Magyarországot, ami alatt akkor az egykori Magyar Királyság nagyjából északkeleti felét értették.
E másfél évtized alatt bizony sok minden történt ezen a területen. Az 1664. évi vasvári béke után a magyar rendek egy része szembefordul a Habsburgokkal. Az 1666-tól kibontakozó Wesselényi-összeesküvés tagjai titkos tárgyalásaikat a pataki vár „Sub Rosa” szobájában tartják. Stahremberg ezredes, tokaji várparancsnok sárospataki letartóztatása 1670. április 9-én a felső-magyarországi felkelés kirobbanásának jele. A rosszul előkészített akció ez év nyarára szinte magától összeomlik. A felkelést a június első felében gróf Johann von Sporck császári lovassági tábornok 10 000 főnyi hadserege számolja föl. A zempléni nemességet Bocskai István főispán (nem azonos az erdélyi fejedelemmel!), Bodrogszerdahely ura, június 6-ára, tőketerebesi táborába szólítja, de a felkelők két napra rá, a császáriak közeledtének hírére, szétoszlanak. Bocskai hazatér Szerdahelyre, de végül inkább erdélyi területre, Husztra menekül, ahol nemsokára meghal és ezzel családja férfiágon kihalt. Sporck főhadiszállását előbb Bocskai parnói kastélyában (ma már nem áll) rendezi be, majd június 25-én Bocskai szerdahelyi várkastélyába helyezi át, ahol július 19-ig tartózkodik.
1671-ben Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet, Nádasdy Ferencet és Bónis Ferencet kivégzik. I. Rákóczi Ferenc életét Báthori Zsófia 400 000 rénes forintnyi váltságdíjjal váltja meg. Az erről szóló végleges megegyezést május 23-án Borsiban írják alá. (Ebből épül Kassán a jezsuita templom a rendházzal együtt és a citadella.)
Az összeesküvés résztvevőinek jószágait konfiskálja az udvar. Bodrogköz nagybirtokosai közül erre a sorsra jutott báró Bocskai István főispán bodrogszerdahelyi és Soós György nagykövesdi uradalma.
Megindul a protestáns lelkészek üldöztetése is, amelyet a Rákóczi-birtokokon Báthori Zsófia és fia irányít, aki férje halála után fiával együtt katolizál. 1671. július 12-én, vasárnap I. Rákóczi Ferenc megjelenik Királyhelmecen udvari gyalogosaival és elfoglalja a református templomot, ahol a gyülekezet éppen istentiszteleten vesz részt.
A következő időszak hadi eseményei az 1671–1685-ös kuruc felkeléshez kapcsolódnak.
1672 augusztusának végén az Erdélybe menekült, zömmel protestáns bujdosók betörnek Felső-Magyarországra. A főerő vezetője báró Petróczy István, Szuhay Mátyás, kölcsei Kende Gábor és Szepesi Pál. Szeptember 14-én győzelmet aratnak Enyickénél Spankau császári generális-főstrázsamester (vezérőrnagy) hadai felett. Ezután beveszik Eperjest.
A bujdosók másik csoportja erdélyi hadakkal csúfos vereséget szenved, de újra támadásba lendül. Beveszik Kisvárdát és Kállót. Munkács környékén portyáznak, és behatolnak Ung vármegyébe.
Báró Paris von Spankau generális-főstrázsamestert 1670. március 23-án küldi az udvar Zrínyi Péter elfogására. 1672-ben a Kassán és Felső-Magyarországon állomásozó császári csapatok főparancsnoka lesz, úgy mint a következő évben is. Kuruc támadás éri Vinna várát, a cékei kastélyt és a bodrogközi bottyáni kastélyt. Báthori Zsófia viszont a bujdosók támadására válaszul a munkácsi várőrséggel szétszórja a vár körül táborozó bujdosókat. 1672. október 6-án megtámadja és felgyújtja Nagykapost. A munkácsi oroszokkal felprédáltatja Ung megye nagy részét, jelentős károkat okozva.
Október 26-án nagy császári győzelem születik Györkénél. Ez a település 14 km-re keletre fekszik Kassától. Ez a kegyetlen Wolfgang Cobb német katonatisztnek a csata hevében elkövetett árulása miatt következik be. A bujdosók minden hódításukat feladva visszavonulnak a hódoltság és az Erdélyi Fejedelemség területére.
1672-től folyamatos kuruc támadások, portyák érik Zemplén vármegye területét és Bodrogközt. 1673-ban a császáriak felrobbantják Bodrogköz egyetlen kővárát, az 1672-ben is nagyobb részben romos nagykövesdi várat. 1675-ben kuruc portyázók átkelve a Tiszán, a nagytárkányi kastélyban rátörnek Sennyey Ferenc kállói kapitányra és szolgáival együtt megölik.
1677. május 24-én kötik meg a „varsói szerződést”, a francia-erdélyi-kuruc katonai szövetséget. Ebben az évben a Bodrogközben számos katonai csapatmozgásról vannak adataink. Katonai erővel végrehajtott adóbehajtásról is. Foglyokat kísér egy magyar-labanc katonai alakulat az erődített leleszi premontrei prépostságból Ungvárra.
1677 nyarán Ludovicus de le Borde sárospataki császári várparancsnok mintegy másfél ezer katonával Leleszen száll meg Szatmárról Patak felé menet. Ősszel már a „Tokaj Commendans Suis Uram ő Nagysága” állomásozik 500 katonával ugyanott. Októberben a nyalábvári kuruc győzelem idején gr. Cobb császári táborszernagy, Felső-Magyarország katonai főparancsnoka is ott táborozik.
1678-ban nagy erdélyi-kuruc-francia haderő támad a Felvidékre. Teleki Mihály, Thököly Imre, valamint Forval és Boham francia ezredesek vezette hadak élén megtámadják a Felvidék keleti részeit. Több kisebb várat és Bártfát is beveszik. Augusztusban Teleki sikertelenül ostromolja Eperjest, majd Erdélybe hátrál. Thököly és Boham ősszel a bányavárosok ellen indul. Az év nyarán a Bodrogköz és az Ung-vidék területét is eléri a kuruc támadás. Fekete János kuruc vezér felgyújtja a borsi kastélyt, nagy pusztítást okozva benne. Azután már sohasem állítják helyre. Kurucok dúlják föl és rongálják meg a báró Barkóczyak pálóci kastélyát.
Thököly Imre 1678 után kerül a bujdosók élére és két évre rá a fővezérük lesz. Szorosabb politikai szövetséget köt az Oszmán Birodalommal a Habsburgokkal szemben. A kurucok Felső-Magyarországon táborozhatnak a Habsburgok elleni hadjáratok fegyverszünetei idején. Az 1681-es hadjáratot lezáró fegyverszünetet követően Thököly főhadiszállása Nagykapos lett. 1682-ben Munkács várában feleségül veszi Zrínyi Ilonát, s így Királyhelmec részbirtokosává válik. Az esküvő után röviddel beveszi Kassát, elfoglalja Zemplén vármegyét Sárospatak vára kivételével, ahol császári helyőrség állomásozik. A hadjáratban a zempléni nemesség is részt vesz. Szeptember 5-én a terebesi mezőn tartanak mustrát (szemlét) számukra. Szeptember 16-án a fejedelem a Felső-Magyarországi Részek ura lesz.
A császárhű Zrínyi János – Zrínyi Ilona testvére – 1680-ban a bujdosók fogságába esik. (A Zrínyi család utolsó férfitagja a császár börtönében hunyt el 1684-ben.)
1683-ban, Bécs sikertelen török ostroma után, megkezdődik a felszabadító háború. Thököly elveszti Alsó-Magyarországot. (A Felvidék nyugati részét.) 1683 végén és 1684 nyara között a királypárti Homonnai Drugeth Zsigmond és Barkóczy Ferenc fellázad Thököly ellen. Ezért a fejedelem 1684. április 14-én Kassán a fejüket veszi. A királypártiak főbb erősségeit Ungvár, Homonna és Csicsva képezi.
Thököly ellentámadásba lendül. 1683. december 9-én vármegyei határozat születik a leleszi kastély őrzéséről.
1684 elején a királypárti Sennyey István és Pongrác bodrogközi birtokait, köztük pácini, tárkányi bástyás falakkal megerősített kastélyaikat Thököly Szepesi Kamarája lefoglalja. Június 27-én, Ungvár bevételének napján, egy lázadás leverésére kerül sor. Ungvár ostroma alatt Thököly Lelesznél táborozik június elején.
1685 elején Schultz császári tábornok több felső-magyarországi várat és kastélyt foglal el a kurucoktól. Többek között Homonnát és Vinnát. Február első napjaiban a bodrogközi Leleszhez és Tárkányhoz vonul, majd sikertelenül ostromolja Ungvárt, onnan azonban május 22-én el kell vonulnia.
Tavasszal kuruc alakulatok állomásoznak Bottyán és Kaponya táján.
Thököly nemesi felkelést szervez. Július 2-án a sátoraljaújhelyi mezőn, vagy az „Újhelyi Borsi réteken” megmustrálja (megtekinti) Zemplén nemességét.
Schultz felső-magyarországi hadjárata keretében elfoglalja Eperjest (szeptember 12.), majd Tokajt (szeptember 29.).
Október 15-én Thökölyt a török Váradon fogságba veti. Ennek következtében fejedelemsége összeomlik, a császáriak Munkács kivételével elfoglalják összes várát és erősségét. Utána a török baklövését hiába kívánja helyrehozni, az már nem sikerül…
1670 és 1685 között szintén zajlott az élet a Bodrogközben!