Június 9-i ülésén szavazott az Európai Parlament többek között arról a jelentésről, amely bizonyos közokiratok tagállamok közötti egyszerűbb elfogadásáról szólt. A szavazást megelőző szerda délutáni vitában Csáky Pál is felszólalt Strasbourgban – tájékoztatta a Felvidék.ma-t az MKP EP-képviselőjének sajtóasszisztense.
Aki valaha is otthonától távolabb, más uniós tagállamban kapcsolatba került a hatóságokkal, valószínűleg nem úszhatta meg ügyeinek intézését hitelesített, hivatalosan fordított okiratok nélkül. A jövőben mindez változni fog.
Pár évvel ezelőtt az Európai Bizottság jogalkotási javaslatot készített egyes közokiratok elfogadásának egyszerűsítésére az Európai Unión belül. A második olvasatban a Parlament az azóta lezajlott intézmények közötti tárgyalások során kialakított kompromisszumos szövegről tartott vitát, végül szavazást a strasbourgi plenáris héten.
Több mint 10 millió uniós polgár él a szabad mozgás adta lehetőségekkel és dolgozik, tanul vagy egyéb célból tartózkodik egyedül, illetve családjával együtt az állampolgárságától eltérő uniós tagállamban. A más tagállamban való tartózkodás során a polgárok találkoznak egy számukra új, idegen közigazgatási, oktatási, adózási, társadalombiztosítási rendszerrel. Ez számos adminisztratív jellegű nehézséget jelent. Az elfogadott uniós jogszabály az adminisztratív alakiságok rendszerét kívánja egyszerűsíteni, elősegítve ezzel az uniós polgárok szabad mozgását. A rendszer megfelelő működésében jelentős szerepe van a tagállamok közötti bizalomnak, amely feloldja a hagyományokra épülő, de számos esetben ma már nehézkes és felesleges költségekkel járó adminisztratív követelmények sorát.
Minden olyan személynek egyszerűsítést hozhat a külföldi hatósági eljárások során a most elfogadott rendelet, akinek egy másik tagállamban kell a családi állapotára és egyéb jogokra vonatkozóan közokiratokat bemutatnia.
A rendelet az adminisztratív alakiságok egyszerűsítésével elsősorban a családi állapotra vonatkozó közokiratok, anyakönyvi kivonatok határon átnyúló elfogadását kívánja megkönnyíteni. Továbbá, az olyan gyakran igényelt dokumentumokra is vonatkozik majd, mint például a tartózkodási hely, az állampolgárság igazolása és a bűnügyi nyilvántartásból kikérendő erkölcsi bizonyítvány.
Évente több százezer más tagállamba irányuló iratot hitelesítenek, illetve hitelesítenek felül. A rendelet előirányozza a felülhitelesítés és az apostille alóli mentességet. Ezen kívül a hiteles másolatok és fordítások rendszere is egyszerűsödik majd.
A rendelet lényegi vívmánya a többnyelvű formanyomtatványok létrehozása. A soknyelvűség az adminisztratív ügyek intézése során plusz terhet jelent, az összes uniós hivatalos nyelven kiállítható formanyomtatványok változtatni fognak a helyzeten. A többnyelvű nyomtatványok a tartalmat nem érintik, de az ügykezelők munkáját mindez így is segíteni fogja. Amit az egyik tagállamban kiállítanak, a célországban egyszerűbben fel tudják saját nyelvükön dolgozni.
Csáky felszólalásában elmondta: „Úgy gondolom, mindez egy olyan közösség szempontjából is fontos, amelynek például több kapcsolata van egy másik tagállammal a nyelv azonossága miatt. Szlovákiai magyarként olyan magyar nyelvű formanyomtatvánnyal ellátott iratot prezentálhatok a hatóságok felé Magyarországon, amelyet külön fordítói költségek nélkül állítottak ki számomra a szlovák hatóságok.”
Sajnálatos, hogy a rendelet hatálya egyelőre nem vonatkozik a diplomákat, szakképesítést igazoló bizonyítványokra és a fogyatékosságot igazoló dokumentumokra. A Parlament korábban ezeknek a dokumentumoknak a bevonását is javasolta a rendeletbe.
Csáky szerint „a rendelet jó kiindulópont, amelyet az intézmények közösen kijelöltek a szabad mozgás további egyszerűsítése terén. A gyakorlat adta tapasztalatok alapján bővíthető majd annak hatálya. Nincs más hátra, minthogy az egyszerűsítésről a polgárokat is minél több fórumon tájékoztassuk”.
