Bugac-pusztán ismét megelevenedik a hunok, az avarok és a honfoglalás kori magyarok világa. A hagyományőrző és gyerekprogramok mellett több mint 50 zenei program, számos értékes előadás, kiállítások és párját ritkító küzdőteres lovas és harci bemutatók, felvonulások várják a látogatókat az idei Kurultajon augusztus 12-e és 14-e között.
Sorrendben ez lesz az ötödik magyarországi nagy törzsi gyűlés. Az elsőt 2008-ban szervezték, és azóta kétévente találkoznak a magyarok a keleti rokonnépek küldötteivel. Idén is ott lesz minden hun és türk tudatú nép, hogy a magyarság és a rokon népek képviselői ismét együtt emlékezzenek dicső őseikre.
A találkozót a Magyar-Turán Alapítvány, illetve annak kuratóriumi elnöke, Bíró András Zsolt szervezi. Mint megtudtuk, Európa legnagyobb lovas hagyományőrző ünnepén részt vesz többek közt Kirgizisztán kulturális minisztere, a török miniszterelnöki hivatal vezetője és számos más rangos ázsiai állami tisztségviselő, valamint több kulturális intézmény igazgatója is. Bíró András Zsolt, a Magyar-Turán Alapítvány elnöke a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy idén 12 országból 27 hun és türk tudatú nemzet képviselőit látják vendégül.
„A Magyar-Turán Alapítvány szervezőmunkája olyan kapcsolatrendszert és bizalmi tőkét teremt a keleti rokon népek és Magyarország között, amelyre hazánknak nagy szüksége van” – hangsúlyozta a július 29-i budapesti sajtótájékoztatón Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke, aki a Parlament épületében is fogadja majd a Kurultajra érkező ázsiai küldöttségeket.
A zászlók felvonulása 2014-ben (Fotó: archív, HE)
A műsorkínálat igényes, a magyar hagyományokat éltetők színe-java készül az ünnepségre. Nagyszabású köböreverseny is lesz, mely az alföldi juhászok által egészen a 19. századig űzött lovasnomád játékot eleveníti fel, s elmaradhatatlan a kézműves vásár, az íjász-, párbaj- és szablyavívóverseny, valamint számos hagyományőrző bemutató. Minden bizonnyal a legnagyobb látványossággal a seregszemle szolgál majd, amelyre eddig közel 300 lovas jelentkezett korhű felszereléssel és fegyverekkel, akik között nagyon sok felvidéki is lesz.
Mint megtudtuk, a közös programokhoz (seregszemle, közös nyíllövés, közös dobolás) hagyományőrző viseletben (vagy magyar népviseletben) lehet csatlakozni. Aki egyénileg megy, csatlakozhat egy csapathoz. A seregszemlében korhű hagyományőrző viseletben (esetleg népviseletben), fegyverrel lehet részt venni.
A kiállítások és a tudományosság idén is megfelelő hangsúlyt kap, ahol a Felvidéknek szintén szerepe van, hiszen Bodrogszerdahelyről ugyancsak bemutatják a honfoglalás kori leleteket.
„Lesz egy nagyon különleges kiállításunk, amelynek az a címe, hogy Megelevenedik a fejedelmi kíséret. A Felső-Tisza vidéke, azaz a Bodrogköz legrangosabb honfoglalás kori temetőinek leletanyagából válogattunk. Gyönyörű rekonstrukciók lesznek itt, eredeti vezéri aranyozott ezüstszablyák, tarsolylemezek” – árulta el a Felvidék.ma-nak Bíró András Zsolt főszervező.
A különleges régészeti és antropológiai ideiglenes, szabadtéri tematikus tárlat a miskolci Herman Ottó Múzeum, a kecskeméti Katona József Múzeum, a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum együttműködésével, a Magyar Turán Alapítvány tudományos tagozatának koordinációjával valósul meg. Ez az egész bodrogközi régió honfoglalás kori hagyatékából ad ízelítőt, és a Kárpát-medence legrangosabb honfoglalás kori temetőinek a Karos I és Karos II egyes kiválasztott leletei alapján készült rekonstrukciókat mutatja be.
Pusztai vágta 2014-ben (Fotó: archív, HE)
A Kurultaj küzdőteres műsorkínálatából sem hiányoznak a felvidékiek. A Vermes-törzs szombaton, a Felföldi Baranta vasárnap mutatkozik be a küzdőtéren. Az idei díszvendég pedig Délvidék lesz. A Magyar-Turán Alapítvány és az Aracs Turizmus egy együttműködési szerződést is kötött, amely keretében külön pavilont kapnak a délvidéki kiállítók és előadók.
A hun és türk tudatú népek közötti rokonságot tudományosan Bíró András Zsolt antropológus 2006-os genetikai expedíciója, valamint tudományos munkatársai (BIOSZI genetikusai) bizonyították be. Mint megtudtuk az eltelt tíz év alatt nagyon sokat bővült a honfoglalás kori csontok alapján készített adatbázis, s a magyar őstörténet-kutatást az Urálon túl kell végezni.
„Ha a 9. századi honfoglaló magyaroknak a csontjait elemezzük, a szálak messzebb vezetnek az Uráltól keletebbre, egészen Közép-Ázsiába. S ezt azóta nemcsak a Torgaj-vidéki első expedíciónk, hanem a Kaukázus-vidéken és más keleti helyeken: Kazahsztánban, sőt Üzbegisztánban végzett kutatásaink is igazolják. Az utóbbi években már számtalan olyan régészeti lelet is előkerült, ami messze túl van az Urálon, s ezek a nyeregmaradványok és övek, veretek a honfoglalás korával vannak összefüggésben” – fejtette ki Bíró András Zsolt, majd hozzátette: „Ahhoz, hogy megoldjuk az egész magyar őstörténetet és modellezni tudjuk a vándorlást, messze túl kell menni az Uráltól Keletre.”
