Az Európai Unió és Törökország folytatni fogják a vízumliberalizációról és az Európába irányuló menekültáradat megállításáról kötött szerződéseket – közölte Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, az Európai Bizottság alelnöke szombaton Pozsonyban, miután az európai huszonnyolcak külügyminiszterei találkoztak Ömer Celikkel, a török kormány európai ügyekért felelős miniszterével.
Az európai uniós miniszterek egy munkareggeli keretében találkoztak török partnerükkel, ami jó lehetőséget adott a legutóbbi törökországi események megvitatására, a török álláspont jobb megismerésére és a kapcsolatok jövőjének a megbeszélésére.
„Török részről biztosítottak, hogy betartják a megkötött szerződéseket, különösen ami a menekültáradatot illeti, a mi részünkről a vízumliberalizációról van szó“ – jegyezte meg Mogherini. Szavaiból azonban nem derült ki, hogy a törökök már az idén megkapják a vízummentességet, ahogy abban eredetileg megállapodtak.
Federica Mogherini az EU külügyminisztereinek kétnapos pozsonyi informális találkozója utáni sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Johannes Hahn bővítési biztossal szeptember 9-én közösen Ankarába látogat, hogy az EU és Törökország kapcsolatainak jövőjéről tárgyaljon a törökországi államcsínykísérlet után.
„Elsősorban kevesebbet kell beszélnünk magunkról, s többet egymással. Meg kell értenünk azokat az emóciókat, amelyek Törökországban és Európában a felszínre törtek a török puccskísérlet után“ – szögezte le az EU főbiztos.
A július közepén lezajlott sikertelen törökországi hatalomátvételi kísérlet után Recep Tayyip Erdogan rendszere azonban olyan megtorló intézkedéseket foganatosított, amelyeket az EU tagállamok többsége nem tud elfogadni, s ezért a törökök egyelőre nem kapták meg a beígért brüsszeli pénzt és a vízummentesség megadása is kérdéses. Ankara ezt élesen bírálja, s a megállapodás felmondásával fenyegetődzik.
A pozsonyi tanácskozáson az uniós külügyminiszterek között egyetértés volt abban, hogy folytatni kell a tárgyalásokat Ankarával, amelyeket a puccskísérlet megzavart. Ilyen értelemben nyilatkozott a magyar és a szlovák diplomácia vezetője Szijjártó Péter és Miroslav Lajčák is. Hasonlóan nyilatkozott a találkozó után Ömer Celik is. Ugyanakkor nem titkolta: Törökországnak nem tetszik, ahogy az uniós tagországok többsége a puccskísérlettel kapcsolatos eseményeket értékelte.
Ankarának nem tetszik, hogy az EU nem állt ki teljesen egyértelműen a török elnök mellett.
Az uniós tagállamok külügyminiszetereinek Pozsonyban elhangzott nyilatkozataiból is látható azonban, hogy az uniós hangnem ebben az ügyben Ankara javára megváltozott. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter például kijelentette: Németország szilárdan Törökország mellett áll és tisztelettel adózik a török népnek, amely felkelt, az utcára vonult, hogy megakadályozza a puccsot.
Mogherini a kelet-ukrajnai konfliktusról szólva leszögezte, hogy a Donyeck-medencében szeptember 1-jén életbe lépett fegyvernyugvás a válság hosszú távú megoldásának alapja lehet. Hozzáfűzte, hogy az EU továbbra is kitart a minszki megállapodások maradéktalan betartásának követelése mellett.
A főképviselő elmondta, hogy a pozsonyi találkozón nem érintették az Oroszország ellen bevezetett gazdasági büntetőintézkedések fokozatos megszüntetésének ügyét.
