Tekintettel a klímaváltozásra és a növekvő világnépességre, egyre inkább hiány lesz a mezőgazdasági földterületekből, melyek pótolhatatlanok − figyelmeztetett Gabriela Matečná mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter.
Júniustól a Szlovák Köztársaság Alkotmánya a mező- és erdőgazdasági földterületeket nem megújuló természeti forrásként definiálta. Az új jogállás szerint a földek az államtól speciális státuszt kaptak, mellyel védeni szeretnék azokat a spekulatív felvásárlás ellen.
Szlovákiának döntően vidéki jellege van
Az alkotmánymódosítást a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) készítette elő. A jogi norma illeszkedik a kormányprogramban megfogalmazott tételhez, miszerint Szlovákiának döntően vidéki jellege van, s a kormánykoalíció politikája a vidékfejlesztésre irányul.
Az alkotmánymódosítás az eredeti 20. cikkely szövegét bővítette úgy, hogy az állam bizonyos speciális indokok fennállása esetén az össztársadalmi érdekek mentén, vagy az élelmiszerbiztonság érdekében beleszólhat a földtulajdonba.
A föld nem megújuló természeti forrás
Az alkotmány 44. cikkelye egy bekezdéssel egészült ki, melyben rögzítik, hogy a föld nem megújuló természeti forrás, ez egyben azt is jelenti, hogy nem felcserélhető az áru fogalmával.
Annak ellenére, hogy a honatyák a parlamentben nagy többséggel megszavazták (113 szavazattal) az alkotmány módosítását, a szavazást megelőzően több mezőgazdasági társulás nem tartotta elégségesnek a szigorításra tett javaslatot, s azt szerették volna elérni, hogy az alkotmányban nemzeti kincsként rögzítsék a földet, ám ez nem került be a végleges változatba.
A mezőgazdasági tárca múlt évi adatai azt mutatják, hogy az erdőgazdasági területek nagysága 2 millió hektár, míg a művelés alatt álló földterületek nagysága valamivel kisebb, 1,9 millió hektár hazánkban.
Egy kis magyarországi kitekintés
A termőföld az ország egyik legértékesebb természeti erőforrása, a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése az állam és mindenki kötelessége – olvasható Magyarország Alaptörvénye P) cikkének (1) bekezdésében.
Ezen célok megvalósítását szolgálja a Magyar Országgyűlés által 2013. június 21-én elfogadott földforgalmi törvény (A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló, 2013. évi CXXII. törvény).
Az uniós szabályozás szerint a tagállamok földművesei vásárolhatnak termőföldet más uniós tagországban a hazai földművesekre vonatkozó szabályok szerint. A magyarországi földforgalmi törvény erre tekintettel olyan szabályozást vezet be, amelynek alapján egyrészt a földszerzőnek meg kell felelnie a földműves kritériumainak, s amellyel a hazai egyéni és családi kis- és középbirtokok válhatnak meghatározóvá a piacon.
(TASR/Őstermelő.com/Felvidék.ma)
