Emlékeket és dokumentumokat ismerhetünk meg az Anyanyelvi Konferenciáról a jubiláns Gál Sándor tollából a szél-járás idei negyedik számából, de Szenczi Molnár Albertről szintén olvashatunk és megismerhetjük Petrla Ferenc munkásságát is.
„Antoine de Saint-Exupéry szerint: „Ha sajnálkozunk, még mindig ketten vagyunk; a szánalom még mindig megosztottság. De van a kapcsolatoknak egy olyan magasságuk, ahol a hálának, szánalomnak nincs értelme többé. Itt már úgy lélegzik az ember, mint egy kiszabadult rab.” Rabok lettünk, saját szánalmunk rabjai. Saját politikusaink szemétdombon kialakított játszóterének apró kellékei. Amelyen apró hangyácskák vagyunk. Olyasmik, mint a tücsök és a hangya jól ismert meséje La Fontaine történetében. Azzal a különbséggel, hogy míg a tücsök itt is csak muzsikál, meg is gazdagszik rajta, míg a hangya hiába dolgozik szorgalmasan a játszótérré alakult halmon, szegény marad, elhagyatott, kiszolgáltatott” – olvasható a lap vezércikkében, amelyben a felvidéki magyarság megosztottságára utalnak.
Honismeret, irodalom, képzőművészet, fotó, színház, zene – hirdeti a lap, és ehhez tartják is magukat. Bencze Lajos, Fellinger Károly, Nagygábor Margit, Olasz Valéria, Kerék Imre és Tönköl József versekkel, Száraz Pál elbeszéléssel, Nagy Erika tárcával jelentkezik a negyedévente megjelenő magazinban. Deák Ernő írásában Nikolasz Kazantzakisz emléke előtt tiszteleg írásában.
Az olvasók megismerhetik a szabadkai ferences templomot és kolostort, Mosonmagyaróvár 1945 és 1956 közötti történetét és az Országos Széchényi Könyvtárban fellelhető Szenczi Molnár Albertről szóló dokumentumokat is. A Szádelői völgy szépségeit és régi emlékeit ugyancsak bemutatják a szerzők.
Petrla Ferenc, festő és Hollósy Katalin, grafikus-, szobrászművész munkásságával is megismerkedhetnek az olvasók. A lap színes oldalain az ő alkotásaikat láthatják. Gál Sándor régi dokumentumokkal és emlékekkel meséli el az Anyanyelvi konferenciák történetét, hangulatát naplójában. A nemrégiben véget ért Szenczi Molnár Albert Napokról, Deák Ernő történész, a Bécsi Napló főszerkesztőjének müncheni útjáról és a Museum Hungaricum konferenciáról tudósításokat olvashatnak a szél-járás negyedik számában. Nemrégiben jelent meg a Zobor című könyv, melyet Imrich Točka írt – Száraz Pál recenziója szerint leletmentő könyvről van szó.
