Szarka Tamás Otthon vagyunk című dalával alapozták meg a rimaszécsiek az idei pedagógiai projektnapot. A rimaszécsi iskola vezetése, tanári testülete, felkészítő pedagógusok, lelkes tanulók mintegy 15 iskolából hetek óta készültek erre az alkalomra.
Immár a 17. pedagógiai projektnapra került sor a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Rimaszombati Regionális Központja és a társszervezők rendezésében, ezúttal a Rimaszécsi Alapiskola volt a vendéglátó.
Rimaszécsi fellépők Szarka Tamás Otthon vagyunk dalát éneklik (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Hálásan köszönöm az iskola vezetésének, a tanároknak, hogy befogadták a projektnapot, lehetővé tették a 14 csapatnak a Gömör és Nógrád öröksége téma köré építkező helyi projektek bemutatását. Hálás szívvel köszönöm a közös munkát, amit tanítóitok, tanáraitok irányításával folytattatok, aminek az eredményét a mai napon Rimaszécsen bemutattátok egymásnak. Köszönöm a Rimaszécsi Alapiskola igazgatóságának, tanárainak, segítőinek, a támogatóknak, a csapatok felkészítő tanárainak a projektnap megszervezését, a jó hangulat biztosítását, a tanulóknak Gömör és Nógrád örökségének kutatását, a projektben való aktív részvételét” – nyilatkozta Ádám Zita főszervező.
Mint megtudtuk, 2008-ban Sajógömörön kezdődött el a gömöri helyi pedagógiai projektek és projektnapok megszervezésének sorozta. A 17 év alatt már felfedezték Gömör, a tájhaza természeti és a szorgalmas gömöri emberek által létrehozott értékeket.
„A projektek mindenkori célja az értékközösség megteremtése. Közösségben tanuljuk meg tisztelni élőhelyünk, környezetünk mezei virágait, fáit, bokrait, állatközösségét, apró hasznos rovarjait, bogarait, szorgos hangyáit, méheit, pillangóit – bioszféráját –, világunk egyedi biológiai közösségeit, folyóit, patakjait, erdeit, hullámzó dombjait, épített örökségét. S nem utolsósorban a gondolkodó, tervező, teremtő személyiségeket, akiknek munkája révén épültek és gazdagodtak a gömöri, nógrádi települések, maga a tájegység” – fejtette ki Ádám Zita.
Ádám Zita gondolatait Stubendek Dóra, a Rimaszécsi Alapiskola igazgatónője tolmácsolta (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Hozzátette, a projektek során a felkészítő tanárok munkája nyomán a gyerekek megtanulnak látni, és nemcsak nézni, de észrevenni, felfedezni, teremteni, gondolkodni, kutatni, feltárni, összegezni és bemutatni a megszerzett ismereteket.
Feladatra hívták egymást az élhető környezetért, az ősök által létrehozott örökség megvédéséért és gyarapításáért.
„Ez a fajta komplex ismeretszerzés tele volt élményekkel, amelyre a projektnap alkalmat kínált a téma kutatására, a feltárást összegző komplex rálátásra, összefoglalásra. Így minden feldolgozott téma kerek egésszé állt össze, ami által a tanulók látóköre kitágult, tekintetük horizontja messzebbre vitt, tudásuk megtöbbszöröződött. Ebben a hatalmas munkában óriási szerepük volt a pedagógusoknak, akik az indulástól a végkifejletig végigvezették őket. A több hónapos együttlét közösséget kovácsolt, ami a projektnek a megszerzett tudáson és élményen kívül alapvető célja is volt” – tudtuk meg Ádám Zitától.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A 17. pedagógiai projekt, Gömör és Nógrád öröksége az előző projektek gondolatát követte. A régió értékeit kutatták fel. Tudatosították a szellemi kincset, ami körülvesz bennünket. Értékelték, megbecsülték felmenőik igyekezetét, munkáját, amit ezer éven át a tájhaza apró falvaiban közösen megalkottak, megteremtettek, aminek fizikai és szellemi haszna hozzájárult a térség embereinek fejlődéséhez.
A szervezők szerint a projekt üzenete, hogy a diákok legyenek alkotó, teremtő, felfedező életet folytató kreatív emberek, hogy megtanulják meglátni a fa helyén az erdőt, a virág mellett a vadvirágos rétet, a dolgozó emberekben az értékteremtőket, a példaképeket, egymásban a segítő és a mindennapok munkájában a nélkülözhetetlen, megbecsült társat.
„Szeressétek Gömör és Nógrád természet alkotta, ember gondozta gazdag örökségét” – kérte Ádám Zita.
Nemes szórakozásban, kikapcsolódásban és feledhetetlen élményekben volt részük a bemutatkozó csapatoknak. Az alábbiakban összefoglaljuk iskolánként a felvázolt és a kutatott témákat.
A balogi népviselet (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Nagybalogi AIapiskola – Egy régi fénykép igaz története
A Nagybalogi Alapiskola tanulói egy érdekes, igaz történetet kutattak, s megtudták, mi köze a balogi embereknek a Gömör-Kishonti Múzeum kiállítási figuráihoz. A történet főszereplője egy 1905-ben készült fénykép, mely az előadás során, lakodalmas népszokások keretében életre is kelt.
Almágyi AIapiskola – Környékünk gyöngyszemei
Almágy környékén sok a látnivaló, természeti jelenség, régi épület, mint a Medves-hegység, az Óbásthoz közeli Pogányvár, az ajnácskői vár, az almágyi tó, a Mária-kút kegyhely Vecseklőn, a Szent Miklós-templom Egyházasbáston, az Almágy dombján magasodó templom, a falumúzeum Hidegkúton. Ezek közül az almágyi templomot kisfilm formájában mutatták be, majd a Pogányvár rejtelmeibe nyújtottak betekintést.
Pelsőc – A Gótikus út – Csetneki körút
A pelsőci Dénes György Alapiskola hatodikos tanulói Gömör megye olyan különleges értékeit mutatták be, amelyek Gömör megye virágkorában, a 13. és a 14. században keletkeztek, aztán látszólag elpusztultak a török időkben, elrejtették őket a reformáció idején, majd a jelenkor megtalálta és újra méltó helyére emelte őket. Ezek a csodálatos módon megmaradt freskók, amelyek gótikus templomaink falát díszítik, olasz festőktől és tanítványaiktól származnak több mint 700 évvel ezelőttről. 2022-ben az Európai Bizottság nemzetközi szakértői testülete megadta a European heritage label (EHL) – Európai örökség címet Gecelfalva, Martonháza, Csetnek és Pelsőc templomainak. Az iskola tanulói most a berdárkai, restéri, martonfalvai, csetneki és pelsőci templomokat mutatták be, mert szeretnénk, ha nemcsak a pelsőci diákok, hanem Gömörben minél több ember ismerné ezeket a különleges értékeket. Ha arrafelé járnak, figyeljék a Gótikus út – Gotická cesta táblákat, ezek vezetnek a különleges templomokhoz, amelyek tavaly nyáron már látogathatóak voltak, szakképzett lektorok vezetésével.
Feled – A tündérvártól a palócság mosakodó Mekkájáig – Ajnácskő
A feledi Szombathy Viktor Alapiskolából érkezett tanulók egy nem mindennapi utazásra invitálták a nézőket. Az 5. A osztályos tanulók Ajnácskő község hihetetlenül gazdag természeti és kulturális kincseibe nyújtottak egy rövid bepillantást. Megkóstolhattuk a helyi savanyúvizet, a csevicét. Felfedezhettük velük Ajnácskő rejtett kincseit, melyeknek köszönhetően ez a község kiemelt helyet tölt be a palóc vidék szívében.
Fülek–Nógrád kincsei… A füleki ferences kolostor
Füleken, a vár mellett, a kisváros másik igen értékes műemléke a Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt római katolikus templom és ferences kolostor. A Mocsáry Lajos Alapiskola tanulói ezúttal az utóbbit vették górcső alá, ahová sok évszázadnyi időutazással jutottak el. Izgalmas útjuk során bepillanthattak az itt élő szerzetesek vasfegyelmet megkövetelő életébe, megismerhették a mindennapjaikat, megtudták, hogy a kicsike cellák olykor magányos elvonulásra szólítják lakóikat, ellenben a tágas ebédlő közös étkezéseknek ad teret. Szemtanúi lehettek, ahogy a harang hívó szavára közösen imára kulcsolják kezüket, láthatták a példásan rendezett gazdasági udvart, ahol a tyúkocskák és a cicák is jól élnek és egy makulátlan konyhakert is az itt élők szorgalmáról tanúskodik. Lőrinc testvér a projektnapra is elkísérte a gyerekeket.
Rimaszombat – Fábry János, a kovászember
A rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium csoportja felkutatta és feldolgozta Fábry János munkásságának minden részletét, elsősorban azonban tanári munkájára összpontosítottak, mivel Fábry János iskolájuk jogelődjének, az Egyesült Protestáns Gimnáziumnak volt a tanára, 8 éven keresztül igazgatója, s emellett a 19. századi Rimaszombat társadalmi életének oszlopos tagja is. Kovászember volt.
A projekthez az anyaggyűjtés alapvetően három helyen folyt: a Gömör–Kishonti Múzeumban, melynek megalakulása mellesleg Fábry Jánosnak köszönhető és B. Kovács István tanár úrnál, a régiót és annak jeles személyiségeit legjobban ismerő személynél és Gaál Lajos geológusnál. A múzeumban munkájukat Kerényi Éva igazgatónő és Gálffy Mónika muzeológusok segítették. Kerényi Éva Fábry Jánost, a tanárt és muzeológust, Gálffy Mónika pedig a természettudós Fábryt mutatta be nekik. Látták Fábry János óravázlatait, oktatási segédanyagait, a munkájáért kapott okleveleket, herbáriumát. Ivetka könyvtáros néninek köszönhetően pedig megnézhették a Fábry János által írt növény- és állattani tankönyveket. B. Kovács tanár úrral készítettek egy rövid interjút is, s Fábry János mellett a korszak társadalmi életéről, s a korabeli Rimaszombatról is nagyon sok érdekes dolgot megtudtak. Egy dramatizációval színesített prezentációs előadásban mutatták be kutatásuk eredményét.
Bátkai AIapiskola – Bátka és környéke öröksége
A Bátkai Alapiskola tanulói és pedagógusai az idén Bátka és környéke örökségével foglalkoztak. Mács József író Bátkában született és itt is van eltemetve. Regényeiben és elbeszéléseiben igaz történeteket dolgoz fel, amelyek a két világháború alatt és után történtek a környéken. Gyermekként élte meg ezt az időszakot. Műveiből azokat a részeket olvastuk el, amelyek az iskolához kötődtek vagy valamilyen érdekességet mondtak el. Az idén 135 éve annak, hogy megjelent a Pósa Lajos és Benedek Elek által szerkesztett Az Én Ujságom című gyermeklap. Ezúttal a benne megjelent rejtvényekkel, fejtörőkkel és találós kérdésekkel ismerkedtek meg az 5. A osztályos tanulók.
Rimaszécsi AIapiskola – Vály-völgyi örökségeink
A Rimaszécsi Alapiskola 6. A osztályos tanulói Vály-völgye látnivalóira hívták fel a figyelmet. Utánajártak a Felsővály szívében található gyönyörű Árpád-kori eredetű református erődtemplom történetének, és bebarangolták a környék természeti szépségeit is. Minderről egy kisfilmet is készítettek kedvcsinálónak.
Rimaszécsi AIapiskola – A rimaszécsi szárnyas borona
1852-ben Ferdinánd Coburg herceg vasgyárat létesített Rimaszécsen, melynek igazgatója Fery Arnold volt. A „szántóvető eszközök gyárában“ talajművelő szerszámokat gyártottak, úgymint: eke, tüskés rögtörő henger, négysoros repcevetőgép, 12-soros lóherevetőgép, szárnyas borona. Ezek a kiváló minőségű talajművelő eszközök az 1853-dik évi pesti gépkiállításon arany érdempénzt nyertek. Sajnos, a gyár 8 évi fennállás után megszűnt. A projektben ezen gyár egyik termékét mutatják be, mely megnevezésében is viseli a falu nevét: rimaszécsi szárnyas borona.
A rimaszécsi szárnyas borona (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Hanvai AIapiskola – Hanva értékei Gömörnek
A községről, Hanváról 758 éve vannak írásos emlékek. A falut a tatárjárás idején felégették, később újraépítették. A településnek már a régmúltban is jelentős hírneve volt. Ezért érezték kötelességüknek, hogy őseik hagyatékát tovább ápolják és a felnövekvő nemzedékben tudatosuljon, hogy milyen nagy múltú község az ő szülőfalujuk. Ízelítőt kaptunk a községünk múltjából és jelenéből Darvas Pál, Hanvay Zoltán, Igó Aladár, nt. Nagy Andrea, Juhász István, László Ottó megszemélyesítésével.
Tornalja – Kalandozás a Tengerszem titokzatos birodalmában
A tornaljai Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanulóiból megalakult a Kazinczys kutatócsapat, amelynek tagjai a kutatás végére sok hasznos információt szereztek és számos élménnyel gazdagodtak. Tartalmas munkájuk bemutatja a Tengerszem történelmét, flóráját és faunáját, valamint beszámoltak arról, milyen volt találkozni egy profi búvárcsapattal.
Deresk – Régi mesterségek nyomában a Turóc mentén
A Turóc völgyében fekvő két falu, Lévárt és Deresk magyarsága a nemzetiséget is fenntartó érzelmekkel őrzi hagyományait. Az iskolai csoport a két falut mutatta be kisfilm segítségével a régi mesterségek tükrében. A két település a Turóc-patak bal oldali ága mentén a magyarnyelvűség utolsó két faluja. A közös történelmi múlt, a közös vallás és a házasságok révén szoros kapcsolat alakult ki a két falu között. Biztos megélhetést a fazekasság, a földművelés, a méhészkedés és a juhnyírás jelentette. Ezen foglalkozásokon kívül a roma lakosság körében inkább a zenekultúra volt domináns.
Sajógömör – Mátyás-szobor a Várhegy alatt
A Sajógömöri Magyar Tannyelvű Alapiskola diákjai az egykori várhegy szerepét és feladatát, valamint a Mátyás király kapás bronzszobor elkészítésének és megmaradásának a történetét dolgozták fel. A projektjük megvalósításához bejárták a falu látnivalóit, kép- és videófelvételeket készítettek, információkat gyűjtöttek, valamint egy rendhagyó történelemórára hívták meg B. Kovács István néprajzkutatót, régészt, gömörológust, akivel interjút készítettek. A dokumentált anyagot pedig versekkel és citerazenével tarkítva mutatták be.
Szilicei AIapiskola – A vízivó sárkány nyomában
A szilicei alapiskolás gyerekek projektjének címében Tompa Mihály verésnek hősét élesztették fel. Ez a hős nem más, mint a vízivó sárkány, mely a karszt belsejében lakik. A felszínen előtörő források, erek, patakok vize úgy tűnik el egy-egy víznyelőben, mintha egy hatalmas szájú sárkány nyelné el őket. A Szilicei-fennsíkon eredő források vize bekerül a föld alá, hogy ott barlangokat varázsolva oldja fel a mészkőt. A fennsík olyan, mint egy hatalmas sajt, s ennek az óriási sajtnak az egyik, lélegzetelállító, titokzatos hasadéka a szilicei jégbarlang is. A projektbe az egész iskola bekapcsolódott, tehát 17 tanuló, a projektnapra 7 tanuló jött el, hogy bemutassák Szilice egyik legimpozánsabb természeti kincsét, a jégbarlangot.
Nagydaróci AIapiskola – Nagydaróc értékei
A Nagydaróci Alapiskola tanulói is készültek a projektnapra, de nem tudtak eljönni. A kis falujuk életével foglalkoztak. Nagydaróc a Losonci járás határán elhelyezkedve ékesíti környezetünket regionális szépségeivel.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
