A szombati Békemenet a legnagyobb háború elleni közösségi kiállás volt az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta, és ez annak a bizonyítéka, hogy hiába is próbálják, nem lehet elfojtani a békevágy hangját, amely egyre nagyobb hangerővel dübörög, és június 9-én lehet a leghangosabb – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Dömötör Csaba szavai szerint hónapok óta hallgatják a háborús kórust minden hullámhosszon, de „jövő vasárnap mi jövünk”. Kiemelte, tűrték a nyomásgyakorlást, az uniós pénzek visszatartását, a külföldről pénzelt régi-új szereplők sértegetéseit, de most eljött az idő a méltó válaszadásra.
„A Békemenet elrugaszkodási pont volt a jövő vasárnapi választáshoz” – jegyezte meg az államtitkár.
Azt mondta, „sok jelentős európai parlamenti választás van mögöttünk, de messze ez a legfontosabb, mert amiről döntünk, az jóval több mint öt évre határozhatja meg nemcsak Magyarország, hanem egész Európa sorsát is”.
Azért is nagy most az európai parlementi választás tétje, mert „most kapcsolják háromezres fordulatszámra” a háborús készülődést és ebben az Európai Parlamentnek hangadóként nagy szerepe van – tette hozzá.
Szavai szerint a döntéshozók mintha elfeledték volna a 20. század tragikus tapasztalatait. Az uniónak évtizedekig olyan vezetői voltak, akik ismerték a világháború poklát, és ezért pártcsaládtól függetlenül a legfontosabb cél volt a béke megőrzése – mondta, hozzátéve, ez volt az unió fő ígérete, és ez az, amit nem tud most betartani. Közölte, újra háborúba akarják tolni a kontinenst, ennek konkrét jelei, folyamatai vannak.
Dömötör Csaba példaként hozta fel, hogy formálódóban van egy katonai misszió, tankok és vadászgépek után már összetett rakétarendszereket is küldenek Ukrajnába, azt akarják, hogy a fegyverekkel orosz területeket is lehessen célozni, Németországban és az Egyesült Államokban már döntöttek is erről.
Atomfegyverekre hivatkoznak, egyre-másra jelennek meg nyilatkozatok a sorkatonai kötelezettség kiterjesztéséről, mi ez, ha nem a háború kiterjesztése? – tette fel a kérdést.
Dömötör Csaba kitért arra, vannak országok, ahol törvényjavaslatok születtek annak érdekében, hogy több embernek kelljen katonai kötelezettséget vállalnia, és várhatóan ez a folyamat folytatódik.
Úgy fogalmazott: „a magyar huszonéves generációnak érdemes figyelembe vennie ebben az ügyben”, hogy a sorkötelezettségről szóló javaslatok mindenekelőtt őket érintik.
Hangsúlyozta, ha brüsszeli vezetők katonákat akarnak küldeni Ukrajnába, akkor rájuk gondolnak, nem a saját vérüket adnák, hanem a jövő generációét.
Azt, hogy a kiterjedt háborúk ezzel járnak, a tömegsírokon szereplő életkorszámok is bizonyítják – mondta, hozzátéve, „a magyar fiatalok menjenek inkább száz teltházas Azahriah-koncertre, mint akár egyetlen lövészárokba”.
Az államtitkár véleménye szerint „most kell behúznunk a féket”, mert később már nem lesz rá lehetőség, a 20. század tapasztalatai azt mutatják, ha sok ország részese egy konfliktusnak, már nincs kiút a világháborús spirálból. „1914 egymással szembenéző felei sem világháborút akartak, mégis abban találták magukat, na meg lövészárkokban, golyózáporban, végül tömegsírban” – jelentette ki.
Dömötör Csaba emlékeztetett: Magyarország mindig a tragikus oldalát élte meg a világháborúknak, a győzedelmeset soha. „Emberéleteket, területeket vesztettünk és reményt is, nem szeretnénk még egyszer ilyet végigélni, nincs olyan magyar család, amelynek ne mutatta volna meg magát valamilyen formában a világháború pokla” – mondta.
Arra biztatott, „vegyük komolyan a nagyszüleink tragédiáit, sorsát, intelmeit, és tegyünk meg mindent a békért, most nem kellenek hozzá fegyverek, elég egy golyóstoll a szavazófülkében”.
„Abban biztosak vagyunk, hogy az európaiak többsége békét akar, a politikai színtéren eddig Magyarország őrizte a béke tüzét, de június 9-én más országokból is hozhatnak rá tüzelőanyagot, hogy még nagyobb legyen” – hangoztatta Dömötör Csaba.
(hirado.hu/ Horváth Péter Gyula/Felvidék.ma)
