750 éve tért meg Istenhez, hűséges szolgálóleánya, Árpád-házi Szent Margit.
1241-ben, a mongol hadak Batu kán vezérlete alatt terjeszkedni kívánva betörtek Európába, végigsöpörve Lengyelországon, Morvaországon.
A vesztett muhi csata kimenetele megnyitotta az utat a magyarországi tatárdúlás előtt. Bár a magyar sereg döntő csatát vesztett, a mongoloknak nem sikerült elfogni a magyar királyt.
A muhi csata középkori ábrázolása (Fotó: Wikipédia)
IV. Béla feleségével, Laszkarisz Mária bizánci hercegnővel együtt Dalmáciába menekült. Ott, Klissza várában született Margit leányuk 1242. január 27-én. Szülei – a tatároktól elszenvedett vereség miatti kétségbeesésükben – felajánlották őt Istennek a Magyar Királyság megmentéséért, melyet a krónikás így örökít meg:
„Gyöngyöt kínál Duna szigete,
Sírván Muhi mezeje.
Vérrel síra vala
Míg egy gyöngyöt könnyeze.
Jézus Úrnak ragyog ez a gyöngy,
Édes magyari göröngy.
Távoztassa tőlünk
Ezt a szilaj vérözönt!”
A csoda megtörtént, az ellenség váratlanul visszavonult Ázsiába, mert meghalt a nagykán, így Batu, a Duna-Tisza táján meghódított hatalmas területeket hátrahagyva, összegyűjtötte lovasait, és sietve távozott kelet felé, hogy le ne késsen az osztozkodásról.
A királyi pár – megtartva Istennek tett felajánlását – Margit hercegnőt hároméves korától a Domonkos-rendi nővérek gondjaira bízta.
Palka József üvegművész: Szent Margit, Nagyszombat (Fotó: Wikipédia)
Náluk nevelkedett és náluk találkozott az Isten iránti feltétlen odaadással, a megalkuvás nélküli vezeklés lelkiségével és a betegek önfeláldozó gondozásával. Leszoktatta apácatársait arról, hogy benne a királyleányt tiszteljék.
A lengyel és a cseh király is hiába kérte feleségül, mert Margit mindkétszer emlékeztette apját, hogy egykor ő ajánlotta föl a Megváltónak.
Imáit és elhivatott életét Isten csodákkal jutalmazta.
Egy cseléd, akinek megmentette az életét, a szentté avatási akták szerint így tanúskodott:
„Margit jó és szent volt, mindannyiunk példaképe. Alázatosabb, mint mi, szolgáló leányok.”
A jövőbelátás képességét is megkapta.
Bizonyított eset, hogy atyjának az osztrákokkal Stíriáért folytatott háborújakor előre látta a magyar győzelmet.
Halála óráját derűs arccal jövendölte meg a társainak. Margit 28 évesen, 1270. január 18-án adta vissza életét Teremtőjének, az apja által építtetett kolostorban, az akkori Nyulak szigetén, amit ma – emlékére – Margit-szigetnek nevezünk.
Molnár József: Árpád-házi Szent Margit halála, 1857 (Fotó: Wikipédia)
Élete számtalan művészt megihletett, az írók közül Gárdonyi Gézát, aki az Isten rabjai című regényében korhűen eleveníti fel a királylány életét.
Kodolányi János művei közül a Boldog Margit című regényében kapunk leírást a korabeli Magyarországról, és olvashatunk Margit életéről, melyből kiderül, hogy Margit királyi herceglány valóban boldog volt azon az úton, melyet Isten jelölt ki számára.
A kortárs magyar írónő Zsufa Tünde az „Ég tartja a Hazát” című regényben állít emléket a második államalapítóként is emlegetett IV. Béla királynak és leányának. „A történelmi regény az olvasó elé tárja IV. Béla küzdelmét. Kétségbeesve egyezkedik a pápával, a kunokkal, háborút visel a cseh király ellen. De fia, István is harcban áll apjával – haszonleső, viszályt keltő főurak és ispánok segítik ebben. Közben a tatárok újabb támadása is fenyegeti az országot, bármikor újra lecsaphat a kán serege a Magyar Királyságra. IV. Béla ereje fogytán van, vigaszt szent életű lányában, Margitban talál” – olvasható a könyv fülszövegén.
Szent Margit nagyszombati ábrázolása, részlet: Margit a királyi koronát a vezeklésre cseréli (Fotó: Wikipédia)
A mai kor emberének nehezen érthető Margit önfeláldozása. A fent említett történelmi regények talán segítenek, és választ adnak megérteni a kor szellemét, a magyar királylány lelkületét és a hazáért vállalt vezeklését.
Forrás: Hungarikumok.hu, Wikipédia
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
