Az ukrán mezőgazdaság tízszer nagyobb a magyarnál, és ha az ukrán agrártermékek minden mennyiségi és minőségi kontroll nélkül beérkeznek az Európai Unió piacára, akkor az uniós gazdálkodóknak teljes piacvesztéssel kell szembesülniük – mondta Nagy István magyar agrárminiszter csütörtökön Monoron.
Nagy István az agrár országjárás Pest vármegyei állomásán kifejtette: az ukrán mezőgazdaság eltérő termelési szerkezetben, eltérő minőségi körülmények között – akár GMO-s termelésből származó növényekkel, akár olyan növényvédő szereket használva, amelyeket az Európai Unióban már 20–25 éve kivontak a forgalomból – állít elő mezőgazdasági terményeket.
A tárcavezető szerint ez nemcsak az EU gazdáira, de az 550 millió európai uniós fogyasztóra is veszélyt jelent.
Hozzátette:
Az országjárásnak az a feladata, hogy mindezt megismertessék a magyar gazdatársadalommal.
Beszélni kell a gazdatársadalommal arról is, hogy a járványok milyen veszélyeket jelentenek – fogalmazott a miniszter.
Elmondta: Brüsszelben azt tervezik, hogy átalakítják az agrártámogatásokat, aminek nyomán megváltozik a területalapú támogatások szerepe, lehetősége, ez pedig nagyon komoly veszélyekkel jár a gazdatársadalomra nézve.
Amennyiben a magyar gazdatársadalom nem fog össze, és nem védi meg az érdekeit, nem mutat erőt a támogatások megőrzése érdekében, a támogatások veszélybe kerülhetnek
– mondta.
Hozzátette: nem véletlen, hogy a magyar kormány véleménynyilvánító szavazást kezdeményezett, hogy mindenki egyértelműen ki tudja fejezni álláspontját ezekről a kérdésekről.
Nagy István beszámolt arról, hogy a Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kisbajos településen elindult száj- és körömfájást sikerült leküzdeni, lokalizálni, így nem történt azóta újabb kitörés.
Az állategészségügyi munkatársak kiválóan végezték a feladatukat, ezt a brüsszeli hatóságok is elismerték, és feloldották a magyarországi termékek kiviteli tilalmát, az érintett régió kivételével
– mondta.
A miniszter beszélt arról is, hogy tavaly az agrártárca 40 pályázatot hirdetett meg, 2025-ben ezeket újabb 35 követi. A lezárult vidékfejlesztési program keretében mintegy 2600 milliárd forintot fizettek ki 2024 év végéig, ebből 50 milliárd forint érkezett Pest vármegyébe, 1150 támogatási kérelemre. Önkormányzati fejlesztéseket 362 pályázatban csaknem 15 milliárd forinttal támogattak
– ismertette.
A külterületi helyi közutak fejlesztésére és az önkormányzati utak kezelését biztosító gépek beszerzésére 11,7 milliárd forint jutott a vármegyében, a helyi piacok infrastruktúrájának és eszközeinek, valamint a közétkeztetés fejlesztésére pedig 1,2 milliárd forintnyi pályázati forrás érkezett. Mintegy 600 millió forintnyi forrás jutott még a településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciójára, többfunkciós közösségi terek létrehozására és fejlesztésére is
– sorolta Nagy István.
A helyhatóságok mellett gazdálkodók és mezőgazdasági vállalkozások több mint 56 milliárd forintot nyertek el, a támogatott kérelmek száma 788 darab volt. A legnagyobb érdeklődés az élelmiszeripari borászati beruházások iránt volt, erre 84 pályázatban 17,67 milliárd forintot ítéltek oda.
A tárcavezető beszámolója szerint hasonló érdeklődés övezte az állattartó beruházási pályázati felhívásukat, amelynek révén 96 pályázó több mint 13 milliárd forinthoz jutott.
Nyolcmilliárd forint jutott kertészeti beruházásokra, 4 milliárd takarmánygyártók fejlesztésére, precíziós gépbeszerzésekre pedig 3,3 milliárd forintot sikerült biztosítani Pest vármegyében
– fűzte hozzá Nagy István.
MTI/Felvidék.ma
