Zakariás József és az Aranycsapat emlékezete

Szeptember 30-án, kedden este a dél-komáromi Brigetio Öröksége Látogatóközpont adott otthont annak a különleges rendezvénynek, amelynek vendége Pallag György, a Kárpátia Sport Polgári Társulás és a Felvidéki Értékőrzők elnöke volt. Az előadó Zakariás Józsefnek, az Aranycsapat kiváló középpályásának életútját és pályafutását mutatta be vetítéssel egybekötött előadásában, miközben ismertette a nemrégiben megjelent, „Zakariás József – Zaki” című kötetét is.

Az esemény elején a Klapka György Múzeum munkatársai köszöntötték a megjelenteket és az előadót, majd Vörösházi Hanna Flóra tolmácsolásában Döbrentei Kornél Felhőfejes című költeménye hangzott el. A vers a fejjátékáról legendássá vált Kocsis Sándornak, az Aranycsapat csatárának állít emléket, hangulati előkészítésként is illő felütést adva az est további részéhez.

A magyar futball hőskora

Pallag György előadását a magyar labdarúgás kezdeteinek felidézésével indította. A hallgatóság megismerhette az első magyar sportegyesületek alakulásának körülményeit, az MLSZ létrejöttét, valamint azokat a korszakokat, amikor a magyar futball hírneve messze földre sugárzott. Az első válogatott mérkőzések történetétől az 1910–1920-as évek világklasszisain át egészen a Ferencváros és az MTK akkori dominanciájáig részletes képet rajzolt a sportág fejlődéséről.

Nemcsak az egyesület- és sporttörténet elevenedett meg, hanem a társadalmi háttér is: szó esett az I. világháború hatásairól, Trianon következményeiről, az akkori sportsajtó szerepéről, sőt arról is, mikor vezették be Magyarországon a profizmust, vagy éppen hogyan alakították át a lesszabályt.

Az előadásban külön hangsúlyt kaptak a harmincas évek sikerei: a magyar válogatott 1938-as világbajnoki döntője, amelynek idején a kisgyermek Zakariás már a labdarúgás szerelmeseként élt. Mint kiderült, példaképe Lázár Gyula, a Ferencváros kiváló balfedezete volt.

Zakariás József pályafutása

Az est középpontjában természetesen Zakariás József életútja állt. Az előadó részletesen ismertette pályafutásának állomásait az iskoláskortól kezdve egészen sportkarrierje lezárásáig. Mint elhangzott, a fiatal labdarúgó már korán kitűnt szorgalmával és sokoldalúságával: több poszton is sikerrel játszott, ám leginkább védőként tudott kiteljesedni.

Első klubélményei a Budafokhoz kötődtek. Húszévesen, 1944 augusztusában pedig már az NB I-ben lépett pályára. A Kábelgyár SC, majd a Gamma FC után 1951-ben az MTK-hoz igazolt, ahol Bukovi Márton irányítása alatt ért pályafutása csúcsára.

A magyar válogatottban 1947. augusztus 20-án Albánia ellen mutatkozott be, s hamarosan az Aranycsapat meghatározó tagjává vált.

Pallag György hangsúlyozta:

Zakariás játékát mindig a fegyelmezettség, a taktikai érzék és a rendkívüli munkabírás jellemezte.

Politika és futball a háború utáni években

Az előadó kitért a II. világháború és az azt követő évek sportéletre gyakorolt hatásaira is. Különösen hangsúlyos volt annak bemutatása, hogy az 1940-es és 1950-es években mennyire kiszolgáltatott volt a magyar labdarúgás a politikai elit döntéseinek. Szóba került Szűcs Sándor tragikus sorsa is, akit 1951-ben koncepciós perben hozott ítélet alapján végeztek ki, elrettentő példaként minden olyan futballista számára, aki a Nyugatra szökést fontolgatta.

„A politikusok és edzők – köztük Sebes Gusztáv is – pontosan tudták, hogy a magyar válogatott kerete világszínvonalú. Ám a politika beavatkozása hamar éreztette hatását: eltávolították a sikeres szövetségi kapitányt, Gallowich Tibort, helyét pedig Sebes vette át, aki politikai pozícióját kíméletlenül kihasználta”

– fogalmazott Pallag György.

Az előadásból az is kiderült, hogy Gallovich Tibor és Bukovi Márton szerepe nélkül aligha születhetett volna meg az Aranycsapat. Előbbi 1945 és 1948 között volt szövetségi kapitány, ő rakta le a legendás csapat alapjait. Bukovi edzőként tökéletesítette a hátravont középcsatár posztját, amelyet aztán az egész világ átvett.

Az Aranycsapat öröksége

Pallag György részletesen felidézte az Aranycsapat legnagyobb sikereit: az 1952-es helsinki olimpiai aranyat, az 1953-as Közép-Európa Kupa-győzelmet, a legendás 6:3-at Londonban, majd a budapesti 7:1-et, végül az 1954-es világbajnoki ezüstérmet. A közönség archív fotókat és egy korabeli videófelvételt is láthatott, amelyen Zakariás József szerepelt.

A kötetből és az előadásból olyan kevéssé ismert részletek is napvilágra kerültek, amelyek a játékos sokoldalú személyiségét mutatták meg: verseket szavalt, élménybeszámolókat tartott, gyakran maga írt tudósításokat a mérkőzésekről, sőt kiváló sakkozóként is számon tartották.

„Élménybeszámolót írt, mérkőzésekről tudósított, szurkolókat fogadott – mindig választékosan és magabiztosan szólalt meg. A korabeli újságírók rendre dicsérték írásait és beszédkultúráját”

– emelte ki az előadó.

Az esemény zárásaként a közönség kérdéseket tehetett fel Pallag Györgynek, aki készséggel és részletesen válaszolt. A jó hangulatú beszélgetést követően a „Zakariás József – Zaki” című kötet is megvásárolható volt, amely méltó emléket állít az Aranycsapat legendás középpályásának.

Az est egyszerre jelentett történelmi visszatekintést, irodalmi és sporttörténeti emlékezést, valamint személyes hangvételű tisztelgést egy korszakos labdarúgó és az Aranycsapat öröksége előtt.

Bartalos Nikolas/Felvidék.ma