Március utolsó hétvégéjén ismét életbe lép a közép-európai nyári időszámítás. Az óraátállítás vasárnapra virradó éjszaka történik: hajnali 2 órakor az órákat 3 órára kell előreállítani.
Ez azt jelenti, hogy az éjszaka egy órával rövidebb lesz. A nyári időszámítás október 25-éig marad érvényben, amikor az órákat hajnali 3 óráról ismét 2 órára állítják vissza.
Az Európai Parlament már 2019-ben támogatta az óraátállítás eltörlését, az uniós tagállamok azonban mindeddig nem tudtak megállapodni abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítás maradjon-e végleg érvényben.
A nyári időszámítás gondolata először 1784-ben jelent meg Benjamin Franklin írásában, az első komoly javaslatot pedig 1907-ben William Willett londoni építési vállalkozó fogalmazta meg. A mai Szlovákia területén először az első világháború idején vezették be az óraátállítást, majd 1940 és 1949 között, később pedig 1979-től alkalmazzák rendszeresen. 1996 óta a nyári időszámítás hét hónapon át tart.
Bár korábban az energiamegtakarítást tekintették a nyári időszámítás fő előnyének, ma már inkább a nappali világosság jobb kihasználásával indokolják.A bírálók viszont régóta arra figyelmeztetnek, hogy az óraátállítás megzavarhatja az emberek bioritmusát, fáradtságot, ingerlékenységet, sőt egyeseknél egészségi panaszokat is okozhat. Emellett a közlekedésben, a könyvelésben és a banki rendszerekben is fennakadásokat eredményezhet.
Az Európai Bizottság egy 2018-as felmérés alapján azt javasolta, hogy a szezonális óraátállítás utoljára 2021-ben történjen meg, a vitát azonban a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború háttérbe szorította.
Tavaly ismét napirendre került a kérdés, de egyelőre nem született új uniós döntés. A nyári időszámítás jövője az Európai Unióban továbbra is bizonytalan, így egyelőre marad a jelenlegi rendszer.
SZE/Felvidék.ma/Teraz.sk
