A világháló segítségével Pósa Lajos költő, szerkesztő szülőfalujából, Nemesradnótról szállnak továbbra is a jó gyermekekhez és örök-gyermekekhez a szebbnél-szebb versikék, mesék, megemlékezések, ezúttal a Muskátli harmadik évfolyamának 7. számából.
A Hónapversben Pósa Lajos: Istennek lantosa című versét olvashatjuk. Az Emlékezés rovatban Arany János életútját idézik fel, aki 1817. március 2-án, azaz 200 éve született.
Lőrincz Sarolta Aranka: Tündér Amálka kútja című meséjét kezdte el, s elárulja, hol van tündér Amálka kútja, s azt is, hogyan váltak jó barátokká a kis katicabogárral. Az Irodalom rovatban további versikéket is olvashatnak a jó gyerekek Lőrincz Sarolta Arankától Katóka bogárka, a Tavasz, a Márciusi böjti szél, Kicsi patak álma címmel. A verses mesék itt, a Muskátliban jelentek meg először.
A Valósmesében a márciusi történetet ismerhetik meg Pósa bácsi 2017-es falinaptárához. Gárdonyi Géza: Két menyasszony művének részlete Feszty Árpád titkos művészhelyére, Kingyesre kalauzol el bennünket. Itt állt a híres festőművész műterme, ahol sok jó barátja meglátogatta, ilyenkor versikéket is véstek a gerendákra, mint pl.: „1894. szept. hó tizenhárom, tizennégy / Itt mulatott három ember, azaz négy. / Lányi Géza cimbalmozott / Gárdonyi meg ugrándozott / Vidám volt a nádas határ/ Pósa dalolt, mint a madár / Ilyet nem látott a Kárpát / Isten veled Feszty Árpád.”
Pósa bácsi tarsolyából e hónapban egy érdekes régi játék került elő, amelyet szintén Gárdonyi Géza írt. Az Imádság rovatban Pósa Lajos: Egyetértve című verse olvasható, a Természet rovatban pedig Gracz János: Halljátok-e a pacsirtát? című versében már a kikeletet köszönti. Mindezt Az Én Ujságom nyomán.
A Szózat elektronikus folyóirat mellékleteként a Muskátlit ITT érik el.
Hasznos időtöltést, jó kikapcsolódást!
