Meglepő és mulatságos. Talán így lehetne tömören reagálni – ismerve a hazai egészségügyben uralkodó áldatlan helyzetet – az Euro Health Consumer Index (EHCI) toplistára, amit a svéd Health Consumer Powerhouse szervezet állított össze, s melynek értelmében Szlovákia az előkelő 13. helyen végzett Európában, az egészségügyi ellátás színvonalát illetően, megelőzve az összes többi V4 országot.
A tavalyelőtti EHCI listán még csak a 23. helyen szerepelt az ország, de 2017-ben 71 ponttal többet sikerült szereznie, mint az azt megelőző évben, ami előkelőbb besorolást biztosított neki. Az összesen 749 pont nagy részét, az EHCI jelentése szerint, az elérhető egészségügyi szolgáltatásoknak köszönheti Szlovákia.
A rend kedvéért említsük meg, hogy a 35 országot rangsoroló lista első három helyét Hollandia, Svájc és Dánia foglalja el. Németország a 7., a velünk szomszédos Ausztria pedig a 11. helyen végzett. A visegrádi négyek országai közül Csehország a 17., ám Lengyelország csupán a 29. helyen végzett. Magyarország szerepelt a leggyengébben, a maga 30. helyével. A lista utolsó három helyén Bulgária, Románia és Ciprus „kullog”.
Közel a legjobbakhoz
Az egészségügy minőségét illetően Szlovákia közel került az ún. 800-ak Klubjához, ahová azok az országok vannak besorolva, amelyek több mint 800 pontot szereztek meg az elérhető 1000-ből. Ebbe az elit „társaságba” szinte kizárólag a nyugat-európai államok tartoznak és Svédország a maga 807 pontjával, s Szlovákia csupán 58 ponttal marad le mögötte.
Az egészségügyi ellátás elérhetőségének értékelésekor Szlovákia tavaly 225 pontot kapott, ami a maximum. Ilyen magas értékelést ezen a területen csupán Svájc tudott elérni. Természetesen ezen kívül még számos egyéb szempontot is figyelembe vettek az értékeléskor, például a betegek jogainak érvényesítését, a szolgáltatások körét, a megelőzést, a gyógyszerpolitikát, vagyis a legmodernebb gyógyszerek elérhetőségét a betegek számára. Ezekben a „kategóriákban” vezetnek a nyugat-európai és a skandináv államok.
Mi van a listán túl?
Az EHCI besorolás egy dolog – tudjuk, hogy a felmérések sem mindig tükrözik a valós helyzetet –, a másik viszont az, amit betegként az ember nap, mint nap tapasztal. Bár a diagnosztizálás és műszerezettség kétségkívül sokat javult az elmúlt években, s tény és való, hogy a legtöbbször nem kell túl messze utaznunk, ha szakorvosi ellátásra szorulunk, de például a legtöbb helyen továbbra sem lehet megúszni a várótermekben való többórás, idegőrlő várakozást.
Ennek ékes példája, hogy egy idős olvasónk pont a napokban panaszkodott arra, reggel fél nyolctól fél tizenkettőig várakozott türelmesen a sorára a szemorvosnál, amikor is kénytelen volt szólni a nővérkének, hogy végre behívhatnák, mert nem éri el hazafele az autóbuszt. A mellette ülő betegről kiderült, ő már az első, hajnali busszal beutazott, hogy „időben”, vagyis néhány órás ücsörgést követően sorra kerülhessen…
(Fotó: pixabay.com)
Hiába lehet már sokkal előbb terminust kapni egy-egy mammográfiás vagy CT-vizsgálatra, ha egyes szakorvosi rendelőkben a várakozási idő sok helyütt meghaladja a 4-5 órát is. Aki munkaviszonyban van, az aligha engedheti meg magának azt a luxust, hogy rendszeresen fél napokat várjon egy-egy kivizsgálásra. Ez sokakat annyira elrettent, hogy inkább nem is járnak orvoshoz, elhanyagolják a megelőzést. A következmény pedig az egyre több fiatalkori hirtelen szívleállás. A negyvenes-ötvenes éveikben járók a leginkább veszélyeztetettek, akiknek nincs idejük egészségi állapotuk ellenőriztetésére, holott naponta ki vannak téve a stressznek, évekig úgy van a magas vérnyomásuk, hogy nem is tudnak róla… Ennek pedig fatális következményei lehetnek.
Kár, hogy a felmérés eredményeiből nem derül ki, vajon az orvosok és nővérek betegekhez való hozzáállását vizsgálták-e. Gondolunk itt az orvos-beteg, beteg-nővér kapcsolatra, ami nálunk – kis kivételtől eltekintve – még mindig színvonalon aluli, a néhány keresetlen kedves szóról nem is szólva. A beteg teher a sokszor agyonhajszolt doktorok és nővérek számára. Nagy részük inkább már Ausztriában vagy más fejlettebb országban keresi a kenyerét, a nővérhiány egyes intézményekben elérte a kritikus szintet. Valóban Európa élvonalába tartozunk, ha ilyen szempontokat is figyelembe veszünk?
(Forrás: vzdravotnictve.sk)
