Bár a vasárnap reggeli sűrű havazás megijesztette Nyitracsehi lakosságát, délután mégis megtelt a helyi művelődési otthon egy rendhagyó könyv bemutatójára. Ugyanis id. Csámpai Ottó különböző folyóiratokban, kötetekben és internetes felületeken megjelent tanulmányait, előadásait és beszélgetéseit kötötték egy csokorba volt diákjai, akik közül többen is megjelentek a könyvbemutatón az ország különböző részeiről. A kötet címe – Továbbra is a tudás szolgálatában – azt kívánta közreadni, hogy szerzője az aktív pályafutása után sem hagyta abba a felgyülemlett ismeretek átadását a fiatalabb korosztálynak.
Már a tény, hogy a budapesti Püski Kiadó vállalta fel a kötet gondozását, garancia a sikerre. A könyvbemutató forgatókönyve sem volt mindennapos. A vidéken élő Földessy László sajátos mély hangjával nyitotta meg a rendezvényt az „Emeld fel szemedet az égre” című dallal. Utána az egyik volt tanítványa, Kasza Karolina vette át a szót, aki üdvözölte az egybegyűlteket. Beszédében kiemelte, hogy a Trencséni Egyetemen találkozott Csámpai Ottóval. Ő felfigyelt rá, mint magyar nemzetiségű diákra és felvállalta szakdolgozatának konzulensi kötelezettségeit. Az egyetem elvégzése és a pályakezdés után a sors újra összehozta őket. Amikor a gyerekei iskolába készültek, Pozsonyban a Duna Utcai Magyar Alapiskolában találkozott a tanár úr lányával és kiderült, hogy az ő fia – a tanár úr kisunokája, meg Karolina két ikerlánya egy osztályba fognak járni. Azóta sok év eltelt, hiszen a gyerekek most már 13 évesek.
A bevezető szavak után egy vers következett: Földessy László saját költeményét szavalta el, a „Tudás hatalma” címmel. A kötet ötletadója, Bertalan Mária már később folytatta tanulmányait Csámpai Ottó vezetése mellett. A vers kapcsán kiemelte, hogy az egyfajta figyelmeztetés is azok felé, akik úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia világában elég feltenni a kérdést és mindjárt megkapjuk rá a valóságot tükröző választ. A valódi tudás elsajátítása sokéves tanulási folyamat és annak hitelesítése a mindennapi életben.
- A gútai Fekete Hajnalka már a gimnazista lányát is magával hozta
- A volt diákok, balról Kasza Karolina, Bertalan Mária és Vedrődy Valéria
Köszöntőjében, amely egyben a könyv és a szerzője bemutatása is volt, több érdekes mozzanatot kiemelt. Diákjai és doktoranduszai között megtalálható több, a legkülönbözőbb társadalmi státuszt elért személy. Bár régen nyugalomba vonult, de folytatta a tudományos és publicisztikai munkásságát. Hozzáfűzte, hogy valószínűleg nemcsak a diákjai, hanem a helyi lakosok is elismerik a tudását, és főleg a közösségformálási készségét. Mert hiszen nemcsak kultúrát hordozó, hanem kultúrát teremtő személyiségről van szó. A több mint egy évtizede létrehozott Jurta Látványtár kulturális eseményei alapján tiszteletet vívott ki mind a magyar, mind a helyi szlovák lakosság körében. Közben az ott lezajlott rendezvények átlépték a település határát és a jurta a térség egyfajta tudományos és kulturális központja lett.
Közben tanulmányai és cikkei megjelentek a legkülönbözőbb folyóiratok hasábjain – Stockholmtól kezdve, a délvidéki Szabadkán keresztül egészen a több ezer kilométerre levő Jakutszkig. Előadásaival nemcsak a helyi lakosság körében terjesztette a tudást, hanem vidéken és külhonban is. Ezek többnyire telt ház előtt zajlottak, mert témáival gyakran darázsfészekbe nyúlt. De ami a legfontosabb, írásaiból és szóbeli megnyilvánulásaiból kisugárzik a nemzete iránti elkötelezettség.
Éppen ezért, amikor közeledett születésének 70. évfordulója, a volt diákjai fejében felötlött a gondolat, hogy folytatni kellene ezt a kezdeményezést és kiadni tiszteletére egy újabb kötetet. De a hirtelen felbukkanó világjárvány ezt megakadályozta. Azonban ő a járvány időszaka alatt kezdett bele élete egyik legmeghatározóbb munkájába, amelyben visszanyúlt J. A. Comenius filozófiai hagyatékához és újra felfedezte a magyar gyökerekkel is rendelkező nagy gondolkodót. Ezt rövid időn belül további két monográfia jellegű tudományos ismeretterjesztő könyv követte, az egyik a vezekényi csatát és a négy fiatal Esterházy halálát taglalta, a másik pedig a Nyitrán megvakított trónörökös Vazul hercegről szólt.
Diákjai most úgy határoztak, hogy visszatérnek az évforduló megünneplésére, de rendhagyó, sajátos módon. Így lett aztán a 70 helyett 70+3, ami a könyv borítóján is látható.
- Földessy László pánsípművész
- A rózsa mindig a szeretet szimbóluma volt
A diákjai közül a szerkesztési munkálatokat végzők harminc olyan írás találtak, amelyek valamilyen módon jellemzik a tevékenységét. Ezekből sok inkább másokkal foglalkozik – barátaival, tanítványaival, vagy olyan emberekkel, akik az elmúlt évek során példaképként szolgáltak neki. Közülük szükségszerű kiemelni barátját, Cey-Bert Róbert Gyulát, akinek hat történelmi regényéhez írt előszó található a kötetben.
Írásait a könnyed, olvasható stílus jellemezi. A kötetben megtalálhatók olyan tanulmányok is, amelyek megfelelnek a szigorú tudományos elvárásoknak és követelményeknek. Több olyan írásával lehet találkozni, amelyet már régebben közreadott, de neki elég volt, figyelembe véve az azóta végbement fejlődést és a mai helyzetet, továbbgondolni a régebbi feltevéseket, mert ma is megállják a helyüket. Az egyik ilyen, a könyv mellékletében található, 2022-ben megjelent dolgozat Orbán Viktor miniszterelnök védelmében, akinek egyik előadása agresszív támadásokat váltott ki a sajtóban.
A volt diákjaiból avanzsált szerkesztők a kötet végére két tanulmányt soroltak. Az egyik az egyetemi oktatással foglalkozik, amely már akkor kezdett devalválódni, amikor ő még ott állt a tantermek pulpitusai mögött. Az összegyűjtött írásokat pedig egy olyan szociológiai összefoglalás zárja, amely még a 2010-es évek elején készült és a Nyitra-vidék magyar pedagógusai részére szánt oktatási segédkönyv egyik fejezete lett volna. A rövid, ám a komoly elemzésekre épülő drámai hangvételű tanulmány bizonyítéka annak, hogy a helyzet már akkor tarthatatlan volt és rohamosan csökkent az ott élő magyarság élni akarása. Sajnos, a könyvön még a szerkesztési munkálatok sem fejeződtek be, amikor a magyarlakta települések megszűnő iskoláinak összevonása volt a téma és közben megszűnt az addig egyetlen működő magyar nyelvű középiskola és a falusi kisiskolákból is csak néhány működik. Pedig a magyar nyelvű oktatás, a szülők mellett, az egyik legfontosabb záloga az itteni őshonos magyarság megmaradásának és felemelkedésének.
A további elöljáró beszéd Vedrődy Valéria szájából hangzott el. Ő a galántai gimnáziumból került a Nagyszombati Egyetemre, ahol Csámpai Ottó tanított, aki minden ágazati szociológiához, amelyet ő gesztorált, írt a diákok részére tankönyvet is, amelyek elkerültek a szlovák könyvesboltokba is. Megemlítette személyes élményét is. Amikor őt választotta szakdolgozata témavezetőjévé, sikerült a szigorú vizsgabizottság előtt megvédeni az egyik legnehezebb témát, amely az itt élő etnikai közösségek szociológiai jellemzéséről szólt.
Ezek után már a könyvben szereplő írások szerzője vette át a szót. Közben kivetített néhány fényképet, amelyek között ott volt néhány diákjának a képe is. Közülük jelen volt Monika Gurínová – Schwandtnerová, aki jelenleg a máriatölgyesi múzeum igazgatója. Ő a doktori munkájában Árpád-házi Szent Erzsébet szociális és karitatív munkásságát dolgozta fel. Ez 2017-ben könyv formájában is megjelent és az egyik legátfogóbb és leghitelesebb szlovák nyelvű életrajzi könyv Szent Erzsébetről. De jelen volt a gútai Fekete Hajnalka, akit ugyancsak az egyik legtehetségesebb diákjaként jellemzett, vagy Miriam Hlinková, akinek a doktori munkája megvédése hozzájárult, hogy magas beosztást érjen el a nyitrai munkaügyi hivatalban.
A fényképek áttekintésének volt egy drámai mozzanata is. Mivel sokat foglalkozott az Esterházy család életével, írásaiból kettő a könyvben is megtalálható. A kivetítőn megjelent egy kép, amely látható a könyvben is. Rajta a szerző és Esterházy-Malfatti Alice a pozsonyi 1991-es Esterházy János-napokon. De a kivetítőn Esterházy Alice képe már széles fekete sávval volt kiegészítve. És ekkor a szerző felszólította a jelenlévőket, hogy egyperces néma csenddel adózzanak Esterházy János néhány napja elhunyt lánya emlékének. A hatás nem maradt el: a síri csend közepette, sokunk szemében megcsillantak a könnyek …
A rendhagyó könyvbemutatót még egy nemes mozzanat zárta. A kötet ötletadói bejelentették, hogy a Felvidéken karácsonyig értékesített könyvek bevételét a „Jónak lenni jó!” karitatív kampány számlájára küldik.
Fotók forrása: Ochaba Tímea és id. Csámpai Ottó
Ochaba Tímea/Felvidék.ma









