Folytatódtak kedd reggel a leendő miniszterek parlamenti bizottsági meghallgatásai, délután pedig megalakul a Tisza-kormány, majd összeül az Országgyűlés, és esküt tesznek a miniszterek.
Orbán Anita külügyminiszter-jelölt kinevezés előtti meghallgatása az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt hétfőn volt. „A magyar külpolitika első feladata a bizalom helyreállítása, visszaépítjük Magyarország tekintélyét az EU-ban és a NATO-ban is” – mondta. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, amelyet Apáti István vezet közölte, hogy a Külügyminisztérium felügyelete alá kerül az Információs Hivatal (IH). Elmondta: ki fogják vizsgálni az IH „nem rendeltetésszerű tevékenységét”, valamint jelentést készítenek a magyar szuverenitásba történt külső beavatkozási kísérletekről, és nyilvánosságra is hozzák azt. A külügyi bizottságban szintén hétfőn elmondta, a magyar külpolitikát nem pártérdek vagy egy harmadik ország érdeke vezérli majd, hanem a szuverén Magyarország érdeke.
Orbán Anita (Fotó: mti)
Szükségesnek nevezte a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatát és a 21. századi követelményekhez igazítását az oktatási és gyermekügyi tárca várományosa az Országgyűlés oktatási bizottságában tartott hétfői meghallgatásán. Lannert Judit (független) közölte: nyitott, korszerű és nemzetközileg versenyképes tanulási rendszert kívánnak építeni, amelynek révén Magyarország ismét látható, kezdeményező szereplővé válhat nemzetközi szinten. „Nagy szó, hogy 16 év után újra önálló tárcája van az oktatásnak” – fogalmazott a miniszterjelölt, hozzátéve: ő maga kérte, hogy a gyermekügyi szakterület is hozzájuk tartozzon.
Lannert Judit (Fotó: mti)
A honvédelem megújításának megkezdéséhez kapott kellő felhatalmazásnak nevezte a terület leendő minisztere, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti, valamint nemzetbiztonsági bizottsága is támogatta kinevezését hétfőn. Ruszin-Szendi Romulusz a nemzetbiztonsági bizottság ülése után újságíróknak elmondta: az első kormányülésen döntenek arról, hogy miként szerzi vissza az állam a részesedését a védelmi ipari cégekben. Ez azért is fontos, mert a NATO-tagállamoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük védelmi ipari kiadásaikat, és lényeges, hogy ez a pénz fejlessze a Magyar Honvédség képességeit, növelje a magyar GDP-t, és „ne az oligarchák zsebébe menjen” – közölte.
Jó oktatás nélkül nincsen jó és sikeres állam – hangsúlyozta Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterjelölt hétfőn az Országgyűlés oktatási bizottságának ülésén, ahol kijelentette, hogy tárcájának a tudománypolitika, a kutatás-fejlesztés és az innováció területein is nagyon sok tennivalója lesz. Elmondta, Magyarország számára történelmi lehetőség, hogy egy tárcánál összpontosulhat a tudomány, a technológia, a kormányzati informatika, a digitális állam megteremtése, valamint az innováció, mint nagyon fontos portfólió elemek.
Ruszin-Szendi Romulusz (Fotó: mti)
A Belügyminisztérium feladata biztonságot teremteni úgy, hogy közben megőrizzük a szabadságot és a jogállamot – hangsúlyozta Pósfai Gábor belügyminiszter-jelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendvédelmi bizottsága előtt hétfőn.
Alapvetően más szemléletet, mérhető és transzparens ellátást, az alapellátás, a köztestületek újbóli megerősítését és évente 500 milliárd forint pluszforrást ígért az egészségügyben az ágazat kijelölt vezetője az Országgyűlés egészségügyi bizottságában hétfőn. Hegedűs Zsolt miniszterjelölti meghallgatásán közölte: a felálló Egészségügyi Minisztériumban öt államtitkárság működik majd, valamint létrejön két hatóság, a Digitális Egészségügyi Hatóság és az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság. A Magyar Orvosi Kamara visszakapja jogköreit. Bejelentette azt is, hogy felkérte Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológust, hogy legyen a miniszteri tanácsadó testület tagja, ezt az orvos elfogadta.
Hegedűs Zsolt (Fotó: mti)
Gajdos László élő környezetért felelős miniszterjelöltet az élő környezetért felelős parlamenti bizottság hallgatta meg. A gazdasági és energetikai bizottság ülésén számolt be elképzeléseiről Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölt. Az agrár- és élelmiszergazdasági tárca élére jelölt Bóna Szabolcsot terveiről az agrár- és élelmiszergazdasági bizottság hallgatta meg. Vitézy Dávid (független) közlekedési és beruházási miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása a közlekedési és beruházási bizottságban volt.
Kedden délelőtt négy bizottságban folytatódtak a meghallgatások.
Az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság ekkor hallgatta meg Görög Márta igazságügyi miniszterjelöltet. „Kitartó, következetes, magas szakmai színvonalú és alázatos munkával helyre kell állítani a megrendült közbizalmat” – ezt fogalmazta meg egyik legfontosabb küldetéseként Görög Márta.
Görög Márta (Fotó: mti)
Ebben az időpontban várták a művelődési bizottságba Tarr Zoltánt, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszteri poszt várományosát. „Az új kulturális kormányzat teljes körűen átvilágítja a Nemzeti Kulturális Alap működését, és stabilizálja a közvetlen támogatási rendszert” – mondta.
A tervezett kulturális intézkedések közé sorolta, hogy megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, újraindítják a párbeszédet a színházi szakmában, helyreállítják a művészeti felsőoktatás szakmai autonómiáját, megszüntetik a könyvpiacot sújtó indokolatlan szabályozásokat. Hétfőn a magyar Országgyűlés magyarságpolitikai bizottsága előtt elmondta, hogy szerinte rendszerváltásra van szükség a külhoni magyarsággal való kapcsolattartásban és a támogatási rendszerben egyaránt.
Mint jelezte, átvizsgálják a határon túli és diaszpóra támogatások rendszerét, az elszámolás rendjét és formáját, és ha szükséges, jogi eljárásokat kezdeményeznek. Lesz olyan támogatás, amit tíz évre visszamenőleg tekintenek át, de alapvetően az elmúlt öt évet veszik górcső alá. Az Országgyűlés társadalmi részvétel bizottsága előtt kedden kijelentette: „semmilyen módon nem kívánjuk korlátozni az egyházak tevékenységét és finanszírozását”.
A művelődési bizottságot Szentkirályi Alexandra, a magyarságpolitikai bizottságot pedig Csibi Krisztina elnöklésével fog működni.
Tarr Zoltán (Fotó: mti)
Ugyancsak reggel számolt be elképzeléseiről a szociális bizottságban Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterjelölt. A szociális és gyermekvédelmi rendszer, illetve az esélyegyenlőség megerősítését, a fogyatékkal élők hatékony támogatását ígérte. „A Tisza-kormány át kívánja világítani a gyermekvédelmi rendszert és párbeszédet kezdeményez az ágazatban dolgozókkal” – tette hozzá.
Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása szintén 8 órakor kezdődött a parlament vidék- és településfejlesztési bizottságában.
Délelőtt 10 órától a Miniszterelnökség vezetésére jelölt Ruff Bálint (független) az igazságügyi bizottság, Kármán András pénzügyminiszter-jelölt pedig a pénzügyi és költségvetési bizottság tagjait tájékoztatta terveiről.
A rendszerváltás motorjaként jellemezte a Miniszterelnökséget a tárca élére jelölt Ruff Bálint kedden az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának ülésén. A miniszterjelölt a jogállam visszaállítását és a valaha volt legnagyobb politikai és gazdasági elszámoltatást ígérte.
Kátai-Németh Vilmos (Fotó: mti)
A miniszterjelöltek kinevezés előtti meghallgatása ezzel lezárult.
Az új tárcavezetőket az államfő nevezi ki
A Magyar-kormányban 16 miniszter lesz, meghallgatásuk hétfőn kezdődött a feladatkörük szerinti hatáskörrel rendelkező parlamenti bizottságokban, amelyek a jelölt kinevezésének támogatásáról nyílt szavazással határoztak.
A miniszterelnök javaslatára, a miniszterek kinevezésével megalakulhat a Magyar-kormány.
A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint az Országgyűlés ezt követően délután 4 órakor tartja következő ülését, amelynek kezdetén ismertetik a köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről.
Magyar Péter miniszterelnök felszólalásában bemutatja a tárcavezetőket, akik ezután esküt tesznek.
mti/Felvidék.ma
