Hittel és tenni akarással vágok bele a 2016-os parlamenti választásokba. Nem készültem a politika világába. A tenni akarás indított arra, hogy megmérettetem magam önkormányzati szinten. Elsősorban a városért, közösségünkért, az itt élő emberekért, illetve a kultúra és a sport szeretete, s hagyományaink megőrzésének szándéka miatt döntöttem úgy, hogy terveimet, elképzeléseimet az önkormányzati munka segítségével kiegészítem, megvalósítom.
Becsületes életre, tisztes helytállásra neveltek szüleim. Mivel úgy gondoltam, hogy a Magyar Közösség Pártja az a párt, amely felvállalja mindazt, amivel én is egyetértek, így annak tagjává váltam a 2000-es esztendőben.
Úgy érzem, történelmi választóvonal előtt állunk: mára eljött az idő, amikor határozottan ki kell állnunk megmaradásunk mellett. Nyíltan vállalnunk kell, hogy szülőföldünkön békében szeretnénk élni, de nem úgy, hogy beolvadunk, hanem az ország egyenlő jogú polgáraként. Nagyobb beleszólással saját ügyeinkbe!
Szükség van a magyar képviseletre a szlovák törvényhozásban! Szükség van mindenkire, aki közösségünkért szeretne dolgozni!
Azt tudom ígérni, mindent megteszek azért, hogy az itt élő emberek ne a szemfényvesztés áldozatai legyenek, hanem mindenki megkapja a neki járó tisztes elismerést.
Azon leszek, hogy a gazdasági és szociális ügyekben, ne legyen mostohagyermek a déli régió. Az itt élőket nem lehet másodrendűnek tekinteni.
Kiállok a 4 négyórás munkahelyek mellett, hiszen sok fiatal édesanya nehezen tud elhelyezkedni. Szükség van arra is, hogy fiataljaink ne külföldön keressenek munkát, hanem az állam biztosítson számukra is megélhetést, munkalehetőséget.
Szükség van a sport, a testnevelés nagyobb arányú támogatására és népszerűsítésére, gyermekeink egészséges jövőjének szempontjából.
Megmaradásunk záloga pedig kultúránk és iskoláink megtartása. Széchenyi István mondja: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn!” Én ezt tettem és mindazokkal együtt ezt szeretném folytatni, akik bizalmat szavaznak az általam képviselt és megfogalmazott céloknak!
Magyar közösségünk számára fontos ügyek mellett a továbbiakban is bátran kiállok majd és nem feledem azokat sem, amelyek mind a mai napig szomorú aktualitással bírnak (DAC-Slovan mérkőzésen szurkolói verés, Beneš-dekrétumok, kettős állampolgárság, kétnyelvűség).
Tudom azt is, mára sokan nem szeretik azt a szót, hogy politika. Én még mindig hiszek benne, hogy a politikát fel lehet használni és fel kell használni a jó célok elérésére, az emberek életének jobbá tételére.
Cserkészkoromban megtanultam a hármas jelmondatot: Isten, haza, embertárs. Ma is aktuálisak és útmutatóak a számomra. Munkámmal szolgálni szeretnék, Önöket, a közösségünket, szülőföldünket!
Politikai hitvallásom és példaképem Esterházy János mártírpolitikus. „A Szlovákiában élő magyarság éppúgy, mint a magyar nemzetnek minden egyes tagja, két kincset őriz szívében és lelkében és ez a két kincs: a magyarsága és a keresztény mivolta.” Ezt a kincset nekünk is őriznünk kell, de ezt csak együtt, közösen tudjuk elérni.
Megmaradásunk és gyarapodásunk érdekében kívánok dolgozni a továbbiakban is, hittel és tenni akarással!
Karaffa Attila, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”54604,54242″}
