Többször megérintette a szabadság. Még szinte gyermekként, repülőgépen szállt a táj fölé a helyi Aero Club tagjaként. Később kerékpárra pattanva hasított a szabad szélbe, egyedül szervezte a Kaszás Attila Emléktúrát. Érsekújvárból Komáromba kerekeztek, ahol megkoszorúzták a fiatalon lehunyt színész szobrát, majd szülőfalujába, Zsigárdra bicikliztek, és csatlakoztak az éppen zajló, a színész nevét viselő kulturális fesztiválhoz. Most a szabadságról szeretné leforgatni első kisjátékfilmjét a végzős szakközépiskolás.
Egy nap a végtelen és semmi. Ez a munkacíme. Czuczor László jelenleg szereplőket keres.
„Nagy örömömre már jelentkezett egy hölgy, meglepődtem, milyen gyorsan reagált az interneten közzétett felhívásomra, képet is küldött, ez feltétel; és az előbb a pincér említette, kipróbálná magát a filmben – kortyolt jeges teájába a kávéházban, majd így folytatta – Többször nekifutottam a filmezésnek, mindig a szereplőhiány szegte a szárnyam. Ezért is fordultam segítségért Molnár Csaba filmrendezőhöz, aki nagyon segítőkész volt, sok jó tanáccsal látott el a szereplőválogatást, a zenei jogdíjakat illetően – mesélte Czuczor László, akit a filmek képi világa érintett meg a moziból, neves környékbeli operatőröknek vallotta be először, hogy filmet szeretne forgatni. A komáromi Kurucz Ottó fotóművész és operatőr biztatja.
„Zsigmond Vilmos a példaképem, mert kijutott Magyarországról Hollywoodba. Az Életrevalók című francia film kockái, Mathieu Vadepied operatőr képei szinte most is itt peregnek a szemem előtt, akárcsak a Kalandorok című magyar road movie jelenetei, melyek forgatásánál Pados Gyula állt a kamera mögött. A moziban nem is a történetet figyelem; azt lesem, ki volt az operatőr” – vallotta be a vakációzó diák.
A komáromi Tatra mozi előtt (Fotó: Bárány János/Felvidék.ma)
Tervezett filmje, az Egy nap a végtelen és semmi egy fiúról, egy lányról és a társadalmi elvárásokról szól majd, vagyis éppen arról, hogy a szabad akaratnak győzni kell a nyomasztó rendszer fölött. Van tapasztalata hozzá, pincérként és ételfutárként is tevékenykedett a középiskola mellett. Komáromban tervezi a forgatást. Érsekújvár minden utcáját ismeri. Jókai Mór és Lehár Ferenc városa tartogat még felfedezésre váró titkokat. Alacsony költségvetésű lesz a film, kétszáz-háromszáz euróval számol. A szereplők sem kapnának gázsit; étel, üdítőital viszont bőven lesz a forgatáson.
„Először novellát írok, átszűröm magamon a történetet, hogy lássam a képeket. Ez a módszerem. Nyolcévesen kezdtem fotózni Érsekújvár erdejében, a Berekben és a Zúgónál. Tóth Lehel ottani fotós mindig kölcsönadta a fényképezőgépét és tanácsaival segített. Tizenöt évesen megvásároltam a tükörreflexes gépemet, máig ezzel fotózok és videózom. Vágni az internetről, egy magyarországi oldalról tanultam, sok idevágó szakkönyvet átbújtam, majd addig nyaggattam a szüleimet, amíg vettek egy kamerát.
Akkor indult az én mozim. Főleg a természetben forgattam, harmadik lettem egy videoversenyen, minden jelentős eseményt megörökítettem az alapiskolában, és azok az anyagok bekerültek a regionális tévé műsorába” – avatott be a fiatal filmes, akinek első próbálkozása a pár perc időtartamú A nyaklánc látható a legnagyobb videomegosztó csatornán. Fotói pedig, főleg női portrék, a Czuczor Laszlo Photography címen kereshetők a legnagyobb internetes közösségi oldalon.
Egy a Czuczor Laszlo Photography oldal képei közül
Hogy meddig szeretne eljutni? „Annak idején betelefonáltam Csiszár Jenő rádióműsorába, és meséltem neki minderről. Azt mondta, hívjam vissza, amikor majd operatőr leszek. Ez a célom. Hogy felhívhassam Csiszár Jenőt, és elmondhassam neki, teljesült az álmom. Ez nagy motiváció. A másik célom pedig az, hogy jó operatőr legyek, a nagyok asszisztenseként odáig jussak, hogy külföldön is forgathassak” – nézett messze, a kávéház üvegablakán is túl Czuczor László.
Most az első dolga a készülő filmje, melyhez tizenhét és negyven év közötti szereplőket keres. Azt mondja, most már végigcsinálja, ha törik, ha szakad. A bokszedzéseken vele példálódzik az edzője a többiek előtt. Elmondja, néha ugyan elfáradt, olyankor úgy tűnt, abbahagyja, de mindig felállt és folytatta. Hogy erős legyen és szabad, ha bárki bántaná. A szabadságot pedig nem engedi ki a kezei közül. Már ilyen korán az élete része lett.
