Boráros Imrét, Kossuth-díjas felvidéki színművészt, a Komáromi Jókai Színház örökös tagját családról, szeretetről, kívánságairól kérdeztük.
Mit jelent egy színész számára az ünnep maga?
Az advent a várakozás időszaka, ami sok mindennel tölt el. Számunkra és a család számára az áldást jelenti, hiszen már az is egy áldás, hogy az ember egészséges. Mégis, ami a legfontosabb, az a béke és a szeretet. Ez egy olyan ünnep az ember életében, ami az egész évet lezárja. Ilyenkor próbálunk mindent más szemszögből megközelíteni és a saját belső fényünkkel elárasztani a körülöttünk történő dolgokat és a világot.
Elmaradnak a családi találkozások, a közös ünneplések. Mit gondol, miért lesz ez a karácsony más, mint a többi?
Teljesen más lesz ez az ünnep a számunkra, mint az elmúlt évek során. A fiunk Prágában él a családjával, két lányunokánkkal. Tavaly még együtt voltunk a karácsonyi ünnepekkor, ahogy azt mindig szoktuk az elmúlt tíz esztendőben is. Számunkra ez egy szertartásként zajlik. Szenteste az ünnepi vacsora után csengőszóra át szoktunk menni a nagyszobába, ahol öröm és kacagás közepette adtuk át egymásnak az ajándékokat. Ez az önfeledt családi együttlét, ami a leginkább hiányozni fog. Mindez sajnos a járvány miatt elmarad. Idén azzal telt az adventi várakozás és készülődés időszaka, hogy adventi és karácsonyi verseket játszottunk fel. Remélem, hogy az ünnepek alatt legalább egy-egy telefonbeszélgetés erejéig kapcsolatot tudunk teremteni a családdal. Ilyenkor úgy érzem, hogy egy Messiás kellene a Földre, hogy ez a helyzet megváltozzon, és minden úgy legyen, ahogy megszoktuk – az emberek kezet fogjanak vagy megöleljék egymást. Ahogy figyelem a körülöttünk lévő világot, hiányzik a mosoly az ünnepekből.
Petrécs Panni és Boráros Imre (Fotó: Klemen Terézia/Felvidék.ma, archív)
Mennyiben korlátozzák a tilalmak és a szabályok a társulás mindennapjait?
Tavasztól bezártak a színházak és elmaradtak az előadásaink is. Fájó szívvel tudatosítottuk, hogy noha tíz éve jelen vagyunk Magyarországon az Ars Sacra hagyományos őszi fesztiválon, ahol idén a Felvidéki magyarok litániája zenés–irodalmi összeállítást adtuk volna elő – Kiskőrösön és Lébényben -, ami rólunk, Kárpát-medencei magyarokról szól, de ez is elmaradt. Az Ars Sacra elnöksége kérésére online élő előadást közvetítettünk a komáromi Szent Anna kápolnából, a maszkos közönség előtt. A továbbiakban a Boráros Imre Színháznak volt egy őszi turné terve a Rákóczi darabbal, ami szintén nem valósulhatott meg.
Hogyan élték meg a járvány miatt elmaradt előadásokat?
A járvány miatt más módon kellett megszólítanunk a közönségünket, ezért Apagyi László barátommal verseket játszottunk fel online. A Mária rádiónak köszönhetően ezeket a verseket közvetítették és a mai napig adják élő adásaikban. Ugyan a színházi előadások elmaradtak, de több mint harminc verset vettünk fel az évfordulók, nemzeti ünnepeink alkalmából, ami többek között videó formájában jelent meg a youtube csatornán. Tavaly ősztől rendszeres szereplője vagyok a Soproni Petőfi Színháznak, ahol televízió felvétel készült volna az Ibsen: Peer Gynt előadásból, de sajnos a járvány végett az is elmaradt. A továbbiakban szintén egy hangoskönyvön dolgozunk. Kempis Tamás Krisztus követése könyvei nyomán. A jövő évtől a Mária rádió fogja közvetíteni rendszeres adásban, napi tíz perces időtartamban.
(Fotó: Klemen Terézia/Felvidék.ma, archív)
Hogyan készülnek az új esztendőre, milyen produkciók vannak előkészületben?
A Soproni Petőfi Színházban új lehetőséget kaptam, Németh László Széchenyi című történelmi drámájában, aminek a próbáira a jövő év elejétől kerülne sor, de ez is a járvány helyzettől függ. Jövő tavasszal az Esterházy évforduló kapcsán kaptam egy felkérést, ha pedig Isten is úgy adja, akkor jövő ősszel egy prágai játékfilmben kínálkozik egy lehetőség szereplésre. Amennyiben a helyzet megváltozik, tovább szeretném műsoron tartani az irodalmi, Felvidéki magyarok litániája előadó estemet és bepótolni a sok elmaradt meghívást. Személy szerint optimistán tekintek a jövőbe, és azt gondolom én is a körülöttünk zajló világról és a jövőről, amit Ady Endre a Karácsony című versében leír:
…
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.
