Fotó: Csermák Zoltán

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója külhoni terveiről beszél.

A legutóbbi utunkkal kezdeném, augusztus végén Beregszászban jártunk, a kárpátaljai magyarság kulturális központjában Karl Orff Carmina Burana című nagyszabású művét mutathattuk be. Nagyon nagy élményt jelentett számomra fellépni a mintegy háromezer néző előtt. Ez volt a harmadik szereplésünk a Beregszászi Arénában, aminek létrehozásához mi is hozzájárulhattunk. Valóban ideális helyszín, így szándékunk szerint 2022-ben is tartunk ott előadást.

A Kárpát-Haza Opera Túra 2017-ben kezdődött, amikor zárt helyeken, csarnokokban játszottunk, de az egymilliárdos projektet – a mai időkben – nem tudjuk folytatni. Az előadássorozat egyébként az Operaház leállása mellett valósulhatott meg, így egyrészt a Társulat is újabb feladatot kapott, másrészt a külhonban is öregbíthettük az Intézmény jó hírét. Viszont, az átélt pozitív élmények hatására folyamatosan többen felkerestek, hogy mikor megyünk külhoni turnéra. A zárt terű előadásokkal is kalkulálunk, de a Gördülő Operára hárul jövőre a legnagyobb feladat, hiszen ez a kamionos megoldás tökéletesen alkalmas arra, hogy akárhová eljussunk, s érkezés után pár órával már felmehessen a „függöny”. A Felvidéken is nagyobb körutat tervezünk, többek között Galánta, Komárom, Kassa szerepel a palettán.

Fotó: Csermák Zoltán

A külhoni együttműködések tükrében szeretném említeni a Kolozsvári Magyar Operához fűződő szoros kapcsolatunkat. A Szép Gyula által vezetett társulatot testvéremnek érzem. Partnereink pontosan tudják a Magyar Állami Operaház szerepét, segítjük egymást, s a rivalizálásnak nyoma sincs. Ne feledjük, hogy a kolozsvári operajátszás nagyobb múltra tekint vissza, mint a fővárosi: jövőre ünnepeljük a kétszáz éves évfordulóját. Valóban, Erdély nélkül nincs magyar operajátszás, az anyaországon kívüli egyetlen magyar társulat minden évben eljött mihozzánk, s volt mikor közös premiert is tartottunk. Nagyon szeretném, ha a Nemzeti Kulturális Tanácsban az általunk elkészített operastratégia megvalósulna, s ennek nyomán a Kolozsvári Opera is hathatós segítségre számíthatna. Ezt követően, a kolozsváriak is megvalósíthatnák a már bevált Gördülő Operát, s a mienkhez hasonló eszközökkel az operakultúrát Partiumban és Erdélyben is terjesztenék a nyári időszakban. Az együttműködés kiterjedhet a művészcserére is, számos énekesünk léphetne fel a „kincses városban”, s viszont. Amennyiben e stratégiát 2022-ben elfogadja a kormány, egy évre rá már tervünk valósággá is válna. A vendégjátékoknál számolnunk kell viszont a kolozsvári színpad és a zenekari árok méreteivel, s a művek kiválasztásánál figyelembe kell vennünk, milyen darabok nem szerepelnek az ottani repertoárban. Szívesen bemutatnám többek között – a teljesség igénye nélkül – Mozart Idomeneo című operáját, vagy Richard Strauss Ariadne Naxos szigetén című darabját.

(Csermák Zoltán/Felvidék.ma)