A katolikus egyház által 2025-re meghirdetett szent év idén december 24-én veszi kezdetét a Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitásával, és 2026. január 6-ig tart – jelentette be Ferenc pápa a szent évre vonatkozó bulla közzétételével csütörtökön.
A szent év a hagyomány szerint a római bazilikák úgynevezett szent kapuinak megnyitásával kezdődik.
Azokról a bejárati ajtókról van szó, amelyeket két szent év között befalaznak vagy zárva tartanak, és kizárólag a szent év elején a mindenkori pápa töri át őket egy kalapáccsal, vagy tárja ki őket.
A bazilikák szent kapuin haladnak át a szent évben Rómába érkező zarándokok.
A 2025-re meghirdetett szent év a Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitásával kezdődik idén december 24-én. A következő a lateráni Szent János-bazilika szent kapujának megnyitása lesz december 29-én. 2025. január elsején a pápa a szintén római Santa Maria Maggiore-bazilika szent kapuját nyitja meg, végül január 5-én az egykori városfalakon kívüli Szent Pál-bazilikáét. Az utóbbi három bazilika szent kapuját 2025. december 28-án zárják le ismét, a Szent Péter-bazilikáét pedig 2026 vízkeresztjén, vagyis január 6-án, az tesz végleg pontot erre a szent évre.
A pápa döntése szerint a szent évet megnyitó ünnepélyes misét a világ Rómán kívüli egyházmegyéiben idén december 29-én celebrálják, a zárószertartást pedig jövő december 28-án.
Ferenc pápa a csütörtökön közzétett, Spes non confundit (A remény nem okoz csalódást) kezdetű, latin nyelvű bullával hozta nyilvánosságra a 2025-ös szent év kezdeti és zárási dátumát, valamint megjelölte az egyházi év kiemelt témáit.
A pápai dokumentumot szokás szerint a szent év előtti május 9-én, az Úr mennybemenetele ünnepe alkalmából tették közzé. A Szent Péter-bazilika előcsarnokában, a még zárva tartó szent kapunál olvastak fel részleteket a pápai bullából a római bazilikák, a kúria és az öt kontinens egyházmegyéi képviseletének jelentétében. Ferenc pápa és az egyház mintegy kétszáz tagja hallgatta a bulla felolvasását.
A dokumentum szerint a szent év központi üzenete a remény lesz, amelynek jeleit a mai emberiségnek a most megélt korban, a mostani világban kell felfedeznie, nem engedve, hogy a rossz és az erőszak győzedelmeskedjen.
A remény legfontosabb elemeként Ferenc pápa a békét nevezte meg, melyet „ismételten a háború tragédiája süllyesztett el”. Az egyházfő a nemzetközi közösség elkötelezettségét szorgalmazta annak érdekében, hogy „bátorsággal és kreativitással” teret biztosítson a tárgyalásoknak a tartós béke érdekében.
Úgy vélte, a világ nem hajlandó emlékezni a múlt tragédiáira.
„Túlzás arról álmodni, hogy a fegyverek elhallgassanak?” – kérdezte. Ferenc pápa kezdeményezte, hogy a fegyvergyártásra költött forrásokból hozzanak létre nemzetközi alapot az éhezés leküzdésére.
A reményteli jövő pilléreként nevezte meg a gyermekáldás iránti vágyat, arra szólítva fel az államokat, támogassák a fiatalokat az élet átadásában. „Ez ad jövőt minden társadalomnak” – áll a pápai bullában.
Az egyházfő reményt szorgalmazott a hátrányos helyzetű embertársaink számára: megemlítette a szabadságuktól megfosztott rabokat, akik az elzárás mellett „nap mint nap tapasztalják az őket körülvevő érzelmi ürességet, a rájuk kiszabott korlátozásokat, és nem ritkán, az irántuk való tisztelet hiányát”. Azt javasolta, hogy a szent évben a kormányok gyakoroljanak amnesztiát vagy büntetéscsökkentést, segítsék elő a közösségi visszailleszkedést, „segítsenek ezeknek az embereknek visszanyerni az önmagukba és a társadalomba vetett reményt”.
A pápa a bullában bejelentette, hogy a bazilikák mellett egy szent kaput egy börtönben is meg fog nyitni.
Reményt sürgetett a betegeknek, akár otthon, akár kórházban tartózkodnak. Reményt kért a fiatalok számára, akik „sajnos, gyakran látják összeomlani álmaikat, nem szabad csalódást okoznunk nekik, az ő lelkesedésükre épül a jövő”.
Reményről írt a migránsok esetében is: „a befogadást, amely tárt karokat jelent mindenki előtt méltósága tiszteletben tartásával, a felelősség kísérje úgy, hogy senkitől se legyen megtagadva egy jobb jövő építésének joga”. Ezen kívül a pápa, azok számára, akik háború, erőszak, diszkrimináció elől menekülnek, biztonságot, oktatást szorgalmazott, valamint belépést a munka világába.
Úgy vélte, reményt érdemelnek az idősek is, akik gyakran tapasztalják meg a magányt és az elhagyatottságot. Pedig az idősek élettapasztalata, tudása kincsnek számít a következő generációk számára – hangoztatta Ferenc pápa.
Reményt sürgetett a világban élő több milliárd szegény számára. Botrányosnak nevezte, hogy a hatalmas forrásokkal bíró világban, azokat nagy részben fegyverkezésre fordítják, miközben a népesség nagy része szegénységben él. Hozzátette, a szegényeket megemlítik a nemzetközi politikai és gazdasági viták során, de problémáik valójában mellékesek, a velük való foglalkozás üres kötelességgé, peremre szorult problémává zsugorodik.
„Ne feledjük, a szegények majdnem mindig áldozatok, nem bűnösök” – írta a bullában a pápa. „A világnak reményre van szüksége, nagyon nagy szüksége van rá” – mondta a bulla bemutatását kísérő szertartáson.
Arra is emlékeztetett, hogy 2025-ben lesz a kereszténység történetében jelentős nikaiai zsinat ezerhétszázadik évfordulója.
Az egyház történetében az első szent évet VIII. Bonifác pápa hirdette meg 1300-ban. Később úgy határoztak, hogy minden huszonötödik évben ismétlik meg.
A szent év különleges kegyelmi és bűnbánati időt képvisel, amikor a hívek bizonyos feltételek mellett teljes búcsút nyerhetnek.
2000-ben II. János Pál pápa tartotta a szent évet, Ferenc pápa pedig már 2015-ben rendkívüli szent évet tartott.
(MTI/Felvidék.ma)
