A nemzetiségi iskolák fenntarthatóságáról és jövőképéről

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a Comenius Pedagógiai Intézet szakmai partnersége mellett október 14-én rendezte meg A nemzetiségi iskolák fenntarthatósága, fejlesztése, jövőképe címmel a Szlovákiai Magyar Iskolaigazgatók VI. Országos Konferenciáját a nagymegyeri Plauter Kúriában.

A rendezvényen elhangzott, a konferencia célja, hogy a tények tükrében reális jövőképet rajzoljanak a magyar anyanyelvi közoktatásnak, de ugyanakkor új nézőpontokat is fókuszba hozzanak, hogy a párbeszéd, a tapasztalatcsere és az együttgondolkodás révén olyan megoldások szülessenek, amelyek nemcsak megnyugtatóak és előremutatóak, hanem a mindennapok gyakorlatában is működnek.

A 110 regisztrált iskolaigazgató és további érdeklődő pedagógus, intézményvezetők az oktatási minisztérium nemzetiségi osztályának, a komáromi Regionális Pedagógustámogató Központ, az SZMPSZ, a Comenius Pedagógiai Intézet és a komáromi Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) munkatársainak, oktatási szakértőinek az előadásait hallgathatták meg, illetve lehetőségük nyílt a szakemberektől tanácsokat kérni, kérdéseket feltenni.

A rendezvényen tiszteletét tette Tóth László, Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága Felvidékért felelős főosztályvezetője, Soóky Marián, Nagymegyer város polgármestere. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke Fekete Irén mellett jelen voltak az intézmény alelnökei, Vörös Mária és Papp László is, valamint Morvay Katalin, az SZMPSZ Intézményvezetők Országos Társulásának elnöke.

Tóth László főosztályvezető köszöntőjében rámutatott, a nemzetiségi iskolák, a felvidéki magyar iskolák jövője alapjaiban határozzák meg a felvidéki magyar közösség jövőjét, egyúttal a magyar nemzetpolitika alakítóit is foglalkoztatja. „Követjük a felvidéki eseményeket, tudjuk, hogy milyen átalakulások zajlanak. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a felvidéki magyar oktatás és a felvidéki magyar intézmények ebből a folyamatból nyertesen jöjjenek ki” – fogalmazott. Mint azt kifejtette, a felvidéki iskolahálózat átalakítása kapcsán is felmerül a kérdés, hogy vajon egy megítélés alá eshet-e a többségi intézményekkel a nemzetiségi nyelvű oktatás. „A mi meglátásunk szerint nem eshet ez egy kalap alá. Ha pozitív diszkrimináció alkalmazására, plusz finanszírozásra van szüksége az adott kisebbségi intézménynek ahhoz, hogy egy magyar gyerek az anyanyelvén tanulhasson, akkor ezt az államnak biztosítania kell” – jelentette ki, hozzátéve, ebben az átalakulásban és egyáltalán a felvidéki magyar oktatás fejlesztésében Felvidék számíthat a magyar kormány támogatására.

Tóth László, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője

Soóky Marián, Nagymegyer polgármestere is köszöntötte a konferencia résztvevőit, akik az ország minden részéből összegyűltek, hogy együtt gondolkodjanak az oktatás jövőjéről, a magyar iskolák szerepéről és azokról az értékekről, amelyekre a magyar közösségek a jövőjüket építik. Mint mondta, a konferencia alkalmat ad arra, hogy tapasztalatot cseréljenek, tanuljanak egymástól, és együtt keressék a válaszokat az oktatás aktuális kihívásaira, ami az egész magyar közösség javát szolgálják majd.

Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, a konferencia azért is fontos, hogy  „egymásra figyelve gondolkodhassunk közösen arról, miként vezethetjük eredményesen intézményeinket a változó világ kihívásai között úgy, hogy közben megőrizzük, fejleszthessük azokat.” Arra buzdította az intézményvezetőket, lépjenek be a pedagódus szövetségbe, legyenek annak tagjai, hiszen, mint mondta, példamutató lenne, ha az iskolák élén álló vezetők a szövetség tagjaként – ezzel is erősítve a közös célokat – ösztönöznék kollégáikat a részvételre, elköteleződésre.

Az idei konferencia témája kapcsán kiemelte, annak aktualitása és jelentősége nemcsak intézményeink, hanem az egész magyar nemzeti közösség fennmaradása szempontjából meghatározó. „A mai nap célja, hogy a tények tükrében reális jövőképet rajzoljunk és olyan megoldások szülessenek, amelyek nemcsak megnyugtatóak és előremutatóak, hanem a mindennapok gyakorlatában is működnek” – mutatott rá.

Az egész napos konferencia első részében – a minisztériumból várt szakelőadók délelőtti elfoglaltsága miatt – elsőként Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója tartotta meg előadását, amelyben áttekintette az oktatást érintő legfontosabb törvénymódosításokat. Ravasz Ábel, Tomáš Drucker oktatási miniszter nemzetiségi tanácsadója Fodor Attila előadására rákötve a közoktatás optimalizációja kapcsán felmerülő kérdéseket járta körbe: az iskolakörzetek kialakításának szabályozását, az iskolák finanszírozását, az egyházi és magániskolákat is érintve. Ravasz Ábel cáfolta azt a hírt, mely szerint lenne egy minimális keretszám, ami alatt a minisztérium bezárna iskolákat.

Őt követte Berta Tünde, a Komáromi Regionális Pedagógus Támogató Központ vezetője, aki a nemzetiségi oktatás sajátosságairól és igényeiről számolt be a tartalmi reform bevezetésének tapasztalataira alapozva a regionális pedagógustámogató központ szemszögéből. Előadására kapcsolódva Tóth Gábor, a komáromi Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) munkatársa a kurrikuláris reform pilótaprogramjában résztvevő iskolák vezetőinek, pedagógusainak eddigi tapasztalatait osztotta meg.

A konferencia második részében Kanyicska Belán Dóra, a Szlovák Köztársaság Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztériuma Nemzetiségi Oktatásügy Fejlesztése Osztály vezetője A magyar iskolák helye az oktatási minisztérium aktuális reformterveiben – a magyar oktatás stratégiája és jövőképe címmel tartotta meg előadását. Vörös Mária, az SZMPSZ alelnöke a több szervezet együttműködéséből alakult munkacsoport, az oktatáspolitikai műhely tevékenységét és céljait ismertette Hogyan tovább? Nemzetiségi oktatás – megmaradás, fejlesztés, átalakulás című előadásában. Tamás Erzsébet, a Rozsnyói Városi Hivatal főosztályvezetője, az SZMPSZ elnökségi tagja az iskolák és iskolai intézmények hálózatának optimalizálási lehetőségeiről, az iskolakörzetek kialakításáról bezsélt részletesen.

A rendezvényen fellépett a nagymegyeri Bartók Béla Alapiskola Igricek népdalköre, akik zoborvidéki népdalcsokrot adtak elő Ágh Tibor gyűjtéséből, valamint a Janiga József Művészeti Alapiskola pedagógusai: Baráth Ildikó harmonikán és Czajnik Szilvia zongorán.

Felvidék.ma