Százharminc éve, 1896. április 11-én szerezte meg Hajós Alfréd az első magyar olimpiai bajnoki címet.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) a honlapján közölt visszaemlékezésében felidézi, hogy a „Magyar Delfin” az athéni olimpián 100 és 1200 méteres gyorsúszásban lett bajnok.
„Hajós Alfréd a magyar olimpiai mozgalomban és az úszósportban egyaránt mérföldkő, aki elindította olimpiai mozgalmunk sikerességét, melynek eredményeként 2026-ig az ötkarikás játékokon 190 arany-, 165 ezüst- és 189 bronzérmet számlálunk.”
– írja a MOB.
Magyarországot 6 sportág – atlétika, birkózás, súlyemelés, tenisz, torna és úszás – összesen 15 versenyszámában hét férfi versenyző képviselte az első újkori nyári olimpián, a küldöttség 2 arany-, 1 ezüst- és 3 bronzéremmel tért haza Athénból.
Hajós Alfréd a győzelemre a korabeli feljegyzések alapján így emlékezett vissza:
Eljött április 11. A nagy nap. Már egészen korán elkészültem, hogy idejében lent legyek az öbölben. Amikor elértem a félkör alakú öbölt, ott már vagy 40 000 néző gyűlt össze, akik fagyoskodva és türelmetlenül várták a verseny kezdetét. A 100 méteres úszás starthelyét és célját mélyen az öbölben, bójákra kifeszített kötelek jelezték. A pálya tehát meglehetősen szakszerűtlen, hogy ne mondjam, primitív volt. Az öltözőktől kis gőzbárkák vittek ki a starthoz, ahol szám szerint 16-an a vízbe ereszkedtünk, és egymás mellett fogtuk a startkötelet. Balra tőlem az amerikai Wiliams, jobbra az osztrák Herschmann. Egy pisztolylövés: start!
Nem éreztem a víz borzalmas, velőig ható hidegét, csak a cél lebegett a szemem előtt, amelyet minden testi és lelki erőm megfeszítésével el akartam érni. Észre se vettem, hogy a vízben lehorgonyzott kötél lehorzsolta a mellemet, és hogy a nézők egyre hangosabb lármája jelzi, hogy beúsztunk a célba.
A hangzavarból szavak voltak kivehetők, amelyek azt kiáltották: ,Zito i Ungheria!’ (Éljen Magyarország). És a versenybírák hajójának legmagasabb árbocán fenségesen magasba emelkedett a mi zászlónk. A zenekar belekezdett az osztrák nemzeti himnuszba, de már az első taktusok után elhallgatott. A rá következő csendben kevesek ajkáról felcsendült a magyar himnusz. Győzelem! Győzelem!
Ötszáz méteren a szervezők hibája miatt Hajós nem tudott elindulni, de nem sokkal később 1200 méteren ismét vízbe ugrott. A korabeli híradások szerint a testét ujjnyi vastagon faggyúval kente be, hogy védekezzen a kegyetlen hideg ellen. A hullámzásban szem elől tévesztette ellenfeleit, és fel akarta adni, nem volt azonban csónak a közelben, ami felvette volna. A célnál teljesen megdermedve húzták ki a vízből, és csak később tudta meg, hogy ismét ő győzött.
MTI/Felvidék.ma
