A magyar kultúra nemzetünk összetartó ereje, éppen ezért Magyarország kormánya az Európai Unió GDP-arányos átlagának kétszeresét fordítja a kultúra támogatására – közölte Kiss-Hegyi Anita, a magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton a Facebook-oldalán.
Kiss-Hegyi Anita azt írta, hogy a Kulturális Örökség Napjain a magyar kulturális örökség számos csodás épülete nyílik meg a látogatók előtt, ezzel is segítve a magyarok egyedülálló kultúraszeretetét. Hozzátette, ezt mutatja az is, hogy tavaly több mint 11 millióan látogattak el múzeumokba Magyarországon.
Kiemelte: a programsorozathoz való csatlakozás lehetőséget teremt arra, hogy a nagyközönség személyes élményeken keresztül találkozzon egy-egy intézmény történeti, művészeti és építészeti kincseivel. Olyan intézmények és terek is megnyílnak a látogatók előtt, amelyek máskor nem látogathatók és különleges vezetésekkel, bemutatókkal gazdagabb élményt kínálnak. Példaként megemlítette a budavári Sándor-palotát, az Országházat, a Magyar Nemzeti Levéltárat és a Központi Statisztikai Hivatalt.
Tavaly a kiállításokon, előadásokon, hangversenyeken és más kulturális eseményeken több mint 50 millióan vettek részt, minden egyes kulturális eseményhez, belépőjegyenként átlagosan 5000 forint támogatást biztosított az állam
– írta.
Bejegyzésében felhívta a figyelmet arra, hogy mindezeken túl az elmúlt évtizedben 650 milliárd forint értékben újultak meg a magyar kulturális örökség meghatározó műemlék épületei: például az Opera, vagy a Szépművészeti Múzeum, de számos határon túli magyar emlék is megújult.
„A városokban és a vidéki falvakban újjászülettek színházak, kulturális központok, de a legkisebb falusi könyvtárépületek közül is több mint 1200 született újjá a magyar kormánynak köszönhetően. Épültek új, világszínvonalú kulturális központok”
– olvasható a posztban.
Az államtitkár azt írta, hogy Magyarországon folyik Európa legnagyobb kulturális beruházása, a Liget projekt, „melynek büszkesége, nemzetközileg is nívós díjakkal elismert eredménye többek között a Magyar Zene Háza, vagy a Néprajzi Múzeum”.
Magyarországon az elmúlt 15 évben végzett kulturális beruházások mértéke a Millennium éveihez fogható mértékű – emelte ki, majd hozzátette:
„A kormány az elkövetkező években is kiemelten fontosnak tartja, hogy az Európai Unió kulturális identitásválságával és nihilizmusával szemben a magyar kultúra értékeit tovább erősítse, éppen ezért fordít az elkövetkező években is 850 milliárd forintot a művészetünk meghatározó épületeinek felújítására és új központok kialakítására”.
Közölte, ebben is az egyik legnagyobb beruházás az Iparművészeti Múzeum (IMM) főépületének felújítása lesz. „Az Iparművészeti Múzeum műtárgyai és kiállításai, a főépületének zárva tartása alatt is számos helyen érhetőek el ma is. Csak 2025-ben több mint 11 ezer négyzetméteren láthatóak az IMM műtárgyai, itthon és külföldön is (többek között a Ráth György-villában, más országos múzeumokban, felújított kastélyokban, a Budai Várban, vidéki városokban és Európa számos kiállítóhelyén Kijevben, Drezdában, Belgiumban, vagy éppen Franciaországban)” – részletezte az államtitkár, majd azt írta: ezen kiállítások alapterülete közel háromszor annyi, mint a főépület 4000 négyzetméternyi területe.
„Magyarország kormánya azt az elvet követi, hogy az Iparművészeti Múzeum kiállításainak összterülete nem csökkenthet a felújított múzeum megnyitásáig az azt megelőző időszak alá” – szögezte le Kiss-Hegyi Anita.
MTI/Felvidék.ma
