Boronkay Lajos Barsfüssön született 1810. április 21-én. A politikus, Kossuth kormánybiztosa volt. Világos után sem emigrált. Elfogták és hosszú ideig raboskodott. Később házifogságra változtatták a büntetést, ezért Tésáról nem mozdulhatott ki. Ott hunyt el 1863-ban. Rá emlékezünk születésének 210. évfordulóján.
A jeles Hont megyei nemesemberről, Boronkay Lajosról Gyürky Antal írt találó jellemzést 1874-ben. Ebben olvassuk többek közt a következőket: „Egyike volt a megye legkitűnőbb, legszebb jellemű, munkás és hazafias érzelmű férfiainak, ki polgári erényei és lángoló honszeretete által oly nevet szerzett magának e megyében, melyet a késő nemzedék is mindenkor hálával és tisztelettel fog említeni.” (Gyürky, 1874:209. l.)
Boronkay házassága révén került a tésai kastélyba, de már ezt megelőzően is a megyében, Lontón lakott. Szabadelvű politikus volt, a honti ellenzéki párt tagja. 1848-ban Kossuth kormánybiztosa lett, s komoly munkát végzett a hadsereg élelmezése terén.
Amint Gyürky írta: „Lelket tudott önteni nemcsak a tisztikarba, de a csüggedő polgárokba is. Leírhatatlan volt öröme a nemzeti ügy diadala felett.” (1874: 211. l.) A szabadságharc ügyét Világosig követte. S bár megtehette volna, hogy a bukás után külföldre menekül, itthon maradt. Elfogták őt, s hosszú ideig raboskodott. Később házi fogságra változtatták a büntetést, melynek értelmében Tésáról nem mozdulhatott ki.
Boronkay nem publikált önálló köteteket, nem alkotott maradandó művészi munkákat, mégis méltó arra, hogy emlékezzünk rá. Mert sokat tett Hont megyéért és Magyarországért. Támogatta a haladó eszméket, mecénása volt a kultúrának, barátságban állt Petőfivel és Jókaival.
Arról, hogy a magyar irodalom két óriásával is kapcsolatba került, a megye helytörténészei először Pongrácz Lajos könyvéből értesülhettek (Pongrácz L., 1898). Ebből tudjuk, hogy egykor nála vendégeskedett Tésán Petőfi Sándor és Jókai Mór. A történetet, illetve a vendégeskedés hátterét aztán Puskás Péter, a nemrég elhunyt helytörténész dolgozta fel részletesebben.
A két vendég 1846. június 15-e után érkezett Tésára, s néhány napot itt töltve június 20-án utazott el. Közben az Ipolyság melletti Szalatnyafürdőt is felkeresték. (Puskás P., 2001: 134–146. l.) Puskás Péter egyébként 2001-ben monográfiát jelentetett meg Boronkay Lajos, Kossuth honti kormánybiztosa címmel, amelyben szélesebb összefüggésben vizsgálja a XIX. századbeli honti állapotokat és Boronkay szerepét a vármegyei politikai életben és a honti közéletben.
Boronkay a Bars megyei Füssön született 1810. április 21-én. Édesanyja korai halála miatt nagyanyjánál nevelkedett az ugyancsak Hont megyei Felsőterényben. Selmecen és Léván végezte középiskoláit, majd jogot tanult. 1834-ben már a tiszteletbeli aljegyző posztjára jelölték. 1835-ben a Selmeci járás alszolgabírája. Tevékeny részt vállal a Honti Kaszinó munkájában is, s rövidesen a megye második főjegyzője. A szabadságharc alatt kifejtett tevékenységét már említettük. 1861-ben még megválasztották az ipolysági választókerület országgyűlési képviselőjévé. Sajnos, már nem sokáig élvezhette az életet: 1863. november 20-án Tésán elhunyt. Az ottani római katolikus templom kriptájában pihen.
