Tiszolc / Tisovec
Hont, Nógrád, Gömör és Torna
Tiszolc / Tisovec 410 m magasságban fekvő városka a Rima forrásvidékén. Német és szlovák bányászok alapították az Árpád-korban, nevét a tiszafás rengetegről (Theissholz) kapta. Ez az erdő már régen a múlté. A tatárjárás után vár épült a település fölötti Várhegyen (Hradová), ennek egyik ura a hírhedt rablólovag, a hamispénzverő Basó Mátyás volt. A vár a kuruc harcokban omlott össze, romjai még megtekinthetők. Körzete természetvédelmi terület. A Rákóczi-szabadságharc idején Tiszolc a szabadságharc hadiipari gócai közé tartozott, az itteni vaskohók II. Rákóczi Ferencnek dolgoztak. Az első vasnagyolvasztót 1782-ben építették, s az itteni vasgyár 1965-ben szűnt meg. A város műszaki emléke két nagyolvasztó maradványa. A katolikus templomnak Ferenczy István faragott domborművet. A régi városháza klasszicista épülete 1797-ből származik. Tiszolc a XIX. század második felétől kezdve a szlovák nemzeti gondolat egyik bástyája volt. A Jozeffy utcában (Jozeffyho ul.) áll Vladimír Clementis szülőháza, melyben a XX. századi szlovák történelem e jelentős személyiségének az életútját bemutató kiállítást rendeztek be. A háznak nincs meghatározott nyitvatartási ideje, a látogatási szándékot a Városi Hivatalban kell jelezni. Tiszolc környéke természetvédelmi terület.