Oroszvár /Rusovce/Karlburg
Pozsony környéke
Ma Nagy-Pozsony része, 1947-ig Horvátjárfaluval (Jarovce) és Dunacsúnnal (Čunovo) együtt Magyarországhoz tartozott. Régészeti lelőhely, területe már a bronzkorban lakott volt, a rómaiak pedig itt építették fel Gerulata nevű katonai táborukat (I–IV. század). Gerulata maradványai májustól októberig, hétfő kivételével naponta 10-től 17 óráig tekinthetők meg. Oroszvár első írásos említése 1208-ból maradt ránk. A középkorban fontos nyugati végvár volt. Látnivalója az angol Windsor-kastély mintájára épült neogótikus kastély, amelyet 1906-ban herceg Lónyay Elemér és felesége, Stefánia főhercegnő – Rudolf trónörökös Coburg származású özvegye – vásárolt meg. A hatalmas parkban álló épület 1951-től a Szlovák Állami Népi Együttes (SĽUK) székhelye volt, 1991-től rekonstrukció alatt áll, ha a munkálatokat befejezik, állítólag állami reprezentációs célokat fog szolgálni. 1613-ban épült a Szent Vitus és Modestus templom egy régebbi román templom maradványainak felhasználásával; a XIX. században neoromán stílusban átépítették. A Mária-Magdolna plébániatemplom 1662-ből való korai barokk építmény. Fából faragott főoltára a XVII. század közepén készült, Szent István, Szent László királyok, Dávid és Salamon ószövetségi királyok késő reneszánsz szobrai díszítik.
