Friss, reprezentatív kutatás készült Nagyszombat és Nyitra megye magyar anyanyelvű felnőtt lakosságának körében. A felmérés szerint a megkérdezettek számára az egészségügy fejlesztése, az úthálózat állapota, az ingázás körülményei, valamint az oktatás jövője tartozik a legfontosabb kérdések közé. Az eredményeket a Pro Hungarica Communitate május 15-i, dunaszerdahelyi „Tour de Szlovákia” című konferenciáján ismertették.
A megyei és országos infrastruktúra helyzetéről, valamint Dél-Szlovákia fejlesztési lehetőségeiről rendezett szakmai konferenciát május 15-én Dunaszerdahelyen a Pro Hungarica Communitate. A rendezvényen külön előadás foglalkozott Szlovákia gazdasági helyzetével és a déli régiók lemaradásának okaival is: Mészáros András közgazdász, a Pro Civis PT elemzője „A tátrai tigris balladája” címmel tartott előadásában arról beszélt, hogy az egykori gyors szlovák gazdasági növekedés megtorpant, Dél-Szlovákia pedig továbbra is infrastrukturális és gazdasági hátrányokkal küzd.
A konferencia másik fontos szakmai pillérét az a friss kutatás jelentette, amelyet Rákóczi Krisztián, a VEKTOR Társadalomkutató Egyesület kutatója és Kapitány Balázs demográfus, a Horizontum Polgári Társulás képviseletében mutatott be. A felmérést a VEKTOR Társadalomkutató Egyesület és a Horizontum Polgári Társulás a Pro Hungarica Communitate megbízásából készítette.
Az adatfelvétel 2026 márciusában zajlott Nagyszombat és Nyitra megyében, reprezentatív mintán. Összesen 2374 értékelhető kérdőív készült el. A kutatás a két megye felnőtt, magyar anyanyelvű lakosságának véleményét vizsgálta, vagyis az eredmények nem a teljes szlovákiai magyar közösségre, hanem kifejezetten erre a két megyére vonatkoznak.
Az egészségügyet tartják a legfontosabb fejlesztési területnek
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a megkérdezettek jelentős része az egészségügyet tekinti elsődleges fejlesztési területnek. Nyitra megyében a válaszadók 40 százaléka, Nagyszombat megyében pedig 50 százaléka nevezte meg ezt a területet első helyen.
A válaszokból ugyanakkor az is kiderült, hogy az emberek viszonylag gyakran találkoznak az egészségügyi ellátórendszerrel. A megkérdezettek 80 százaléka járt az elmúlt egy évben körzeti vagy háziorvosnál, közel 70 százalékuk szakrendelőt is felkeresett. Magánorvosi ellátást a válaszadók ötöde vett igénybe, kórházi ellátásban 31 százalékuk, sürgősségi ellátásban pedig 29 százalékuk részesült.
A szolgáltatásokkal kapcsolatban sokan elégedettséget jeleztek, amikor azonban a problémák azonosítására kérték őket, egyértelműen kirajzolódtak a legsérülékenyebb pontok. A válaszadók elsősorban a hosszú várólistákat és az orvoshiányt nevezték meg, ezt követte a drága gyógyszerek problémája. Bár utóbbi nem megyei hatáskör, a kutatók szerint politikai és közéleti szempontból mégis fontos jelzés, hiszen sokak számára ez az egészségüggyel kapcsolatos elsődleges gond.
Nyitra megyében különösen rossznak látják az utak állapotát
A felmérés külön vizsgálta a másod- és harmadosztályú utak állapotával kapcsolatos elégedettséget is. Az eredmények alapján a válaszadók többsége egyik megyében sem elégedett, de Nyitra megyében különösen kedvezőtlen a kép.
Nyitra megyében a megkérdezettek kevesebb mint 13 százaléka mondta azt, hogy a másod- és harmadosztályú utak teljesen jó vagy inkább jó állapotban vannak. A többség rossznak vagy nagyon rossznak látja az úthálózat állapotát. Nagyszombat megye valamivel kedvezőbb képet mutat: ott a válaszadók mintegy negyede ítélte jónak vagy inkább jónak az utak állapotát, ám az elégedetlenség ott is jelentős.
A közlekedésfejlesztési igényeknél is az utak minőségének javítása került az első helyre. Nyitra megyében a válaszadók 60 százaléka, Nagyszombat megyében 51,5 százaléka mondta azt, hogy elsősorban az utak állapotán kellene javítani. Jobb menetrendet és jobb csatlakozásokat Nyitra megyében 23 százalék, Nagyszombat megyében közel 20 százalék szeretne.
Érdekes különbség mutatkozott a kerékpárutak megítélésében: Nagyszombat megyében a megkérdezettek 21 százaléka tartaná fontosnak a kerékpárutak fejlesztését, Nyitra megyében ez az arány 8,5 százalék volt.
Sokan naponta ingáznak
A kutatás arra is rákérdezett, hányan ingáznak napi szinten. Az eredmények szerint ez a jelenség különösen Nagyszombat megyében erős: a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásban élő válaszadók 53,4 százaléka naponta ingázik. Nyitra megyében ez az arány 42,4 százalék.
Az ingázás ideje sem elhanyagolható. A megkérdezettek körülbelül ötöde 15 percet vagy annál kevesebbet utazik, harmaduk 15 és 30 perc közötti időt tölt ingázással, negyedük 30 és 60 perc közöttit, több mint 20 százalékuk pedig naponta több mint egy órát ingázik.
A kutatás szerint az autó továbbra is meghatározó közlekedési eszköz: az ingázók 75 százaléka autóval jár munkába. A többiek elsősorban busszal vagy vonattal közlekednek, kisebb részük pedig kerékpárt használ, jellemzően rövidebb, települések közötti munkába járás esetén.
Az asszimiláció és a gyenge szlováknyelv-oktatás a legnagyobb oktatási aggodalom
Az oktatással kapcsolatban a kutatók eredetileg hangsúlyosabban a középiskolai kérdésekre szerettek volna fókuszálni, ám a terepmunka során kiderült: a válaszadók az iskolarendszer problémáit elsősorban két nagy témán keresztül értelmezik. Az egyik az asszimiláció, a másik a gyenge szlováknyelv-oktatás.
A megkérdezettek harmada az asszimilációt nevezte meg a felvidéki magyar iskolarendszer legnagyobb problémájaként, hasonló arányban pedig a szlovák nyelv oktatásának gyengeségét jelölték meg. A csökkenő gyermeklétszám szintén megjelent a válaszokban, míg a tanárhiányt 9 százalék, az iskolák bezárását vagy összevonását 7 százalék tartotta a legsúlyosabb problémának.
A kutatók hangsúlyozták: mivel a válaszadók csak egy problémát jelölhettek meg, ez nem jelenti azt, hogy a többi terület elhanyagolható lenne. Inkább azt mutatja, hogy amikor a felvidéki magyarok az oktatás jövőjéről gondolkodnak, számukra az identitásmegőrzés és a szlovák nyelv megfelelő elsajátítása egyszerre jelenik meg kulcskérdésként.
A megyei önkormányzatok megítélése megosztott
A kutatás a megyei önkormányzatok munkájával kapcsolatos elégedettséget is mérte. A két megye között összességében nem mutatkoztak jelentős különbségek. Nyitra megyében a válaszadók valamivel kevesebb mint 13 százaléka teljesen elégedett, bő 40 százaléka inkább elégedett volt. Nagyszombat megyében 14 százalék teljesen, 36,3 százalék inkább elégedett. Mindkét megyében nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg az elégedett és elégedetlen válaszok.
Járási szinten azonban már jelentősebb különbségek látszanak. A Galántai járásban a válaszadók 62,4 százaléka elégedett a megyei önkormányzat munkájával, a Dunaszerdahelyi járásban viszont 45,7 százalék ez az arány. Nyitra megyén belül a Lévai járásban volt a legmagasabb az elégedettség, 67 százalékos aránnyal, az érsekújvári körzetben pedig valamivel több mint 60 százalék mondta magát elégedettnek. A Komáromi járásban 47,1 százalék, a párkányi körzetben 46,4 százalék volt az elégedettek aránya.
Erős elégedetlenség az ország irányával
A kutatás országos politikai hangulatra vonatkozó kérdéseket is tartalmazott. Arra a kérdésre, hogy jó irányba halad-e az ország, a válaszadók mindössze 2 százaléka mondta azt, hogy egyértelműen jó irányba, 9 százalék pedig azt, hogy inkább jó irányba. A megkérdezettek 82 százaléka szerint Szlovákiában rossz irányba mennek a dolgok.
A kormány tevékenységével kapcsolatos elégedettség szintén alacsony. A válaszadók 4 százaléka teljesen elégedett, 12 százaléka inkább elégedett, vagyis az elégedettek aránya összesen 16 százalék. A többiek többsége elégedetlenségének adott hangot, 11 százalék pedig nem tudta megítélni a kormány munkáját.
A választási részvételi hajlandóság ugyanakkor viszonylag erős: a válaszadók 59 százaléka biztosan elmenne szavazni, ha most szombaton lennének a választások, további 16 százalék pedig valószínűsítette részvételét. A biztos pártválasztók körében a Magyar Szövetség támogatottsága 70 százalék volt, a Progresszív Szlovákiát 9, a Smert 8, a Republikát és a Szlovensko mozgalmat 4-4 százalék jelölte meg, egyéb szlovák pártot pedig 5 százalék választana.
A kutatók ugyanakkor óvatosságra intettek: egyetlen mérés még nem trend. A biztosabb következtetésekhez több, azonos módszertannal készülő kutatásra lenne szükség. Az adatok azonban így is világos jelzést adnak arról, hogy Nagyszombat és Nyitra megye magyar közössége mely területeken vár leginkább változást: az egészségügyben, az utak állapotában, a közlekedési kapcsolatokban, az oktatásban és a régiók fejlesztésében.
SZE/Felvidék.ma
