Besztercebánya főterén, az egykori piactéren számos impozáns palota, polgári ház, valamint templom található. A több mint százéves épületek a város történelmének őrzői. A tér egyik legszebb épülete a Thurzó-ház. A különleges kivitelezésű négyszintes épület csodás kincseket rejt.
A nagyszabású épület reneszánsz sgraffito homlokzattal rendelkezik. Nevét Thurzó Jánosról kapta, aki a 15. században a besztercebányai bányák többségének a tulajdonosa volt. A 15. század végén összeépítették a szomszédos gótikus házzal. A következő évszázadokban többször átalakították, ám a gótikus jegyek mindvégig megmaradtak. A földszinti, valamint az emeleti szobák gótikus boltozatai mindmáig láthatóak.
A ház legértékesebb terme a földszinten található úgynevezett zöld terem. A terem a ház tulajdonosainak reprezentatív helyisége volt. A zöld alapfelületű freskók vélhetően 1490 előttről származnak. A gótikus mennyezeten két címer látható. Az ablakhoz közelebb Korvin Mátyás királyi címere, a terem mennyezetének közepén pedig felesége, aragóniai Beatrix címere látható.
A terem díszítése vélhetően a királyi pár 1478-as besztercebányai látogatásához kötődik.
Az egyes freskók különböző egyházi és világi témákat dolgoznak fel. Természetesen bányászati tematika is megjelenik a falakon. Az ablak mellett látható például Szent Borbála, a bányászok védőszentjének a portréja. A szakrális témák között találjuk az Utolsó ítéletet, valamint Zsuzsanna a fürdőben bibliai történetét. Ugyanakkor a Sárkányölő Szent György képe is megjelenik a falon.
Az ablak mellett, a Szent Borbálával szembeni falon Krisztus az olajfák hegyén bibliai jelenete jelenik meg. A világi témaként medvetánc látható az ajtó feletti felületen. Dudaszóra táncol a medve, s ez az egyik első ábrázolása a dudának.
A freskókat növénymintázatú ornamentika köti össze. A mennyezetet is növények kusza mintázata díszíti.
A Thurzó-ház zöld terme a későgótika freskóművészetének szlovákiai gyöngyszeme.
Az idők múlásával számtalanszor átalakították a termet. A legnagyobb károk a második világháború idején, a szlovák nemzeti felkelés során érték a termet a házzal egyetemben.
Az ötvenes évek elején már a ház falainak lebontása is szóba került, azonban sikerült megmenteni. 1955–58 között végezték el a középkori falfestmények rekonstrukcióját, majd 2005–2007 között alaposabb felújítás következett.
Minden erőfeszítés és megfelelő szakmai hozzáállás ellenére napjainkban sajnos nem láthatjuk teljes pompájában a zöld termet. Hiányosak egyes freskók ábrázolásai, a terem alsó részén szintúgy hiányos a díszítés. Az északi falon is alig maradt meg valami az eredeti falfestményből.
A Thurzó-ház jelenleg a Közép-szlovákiai Múzeum egyik kiállítótere. A felső szintek termei Besztercebánya történelmét, néprajzát, jelentős bányászati múltját, polgári fejlődését mutatják be. A földszinten a zöld termet csodálhatjuk meg.
A szerző felvételei.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)